Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 143 Handlangr (többes számban Handlängr, 'aki a kézre adja a dolgokat'). A segítség (Ghilfa) malterolta fel a falat, az asszony segített szétkenni. Az ácsmunkát (Holzarbed) is férfi csinálta, de a lécek föladása a nők dolga volt. A cserepezéskor is a nők adogatták fel a cserepet. Míg nádtetők voltak, a nádazást egy hozzáértő férfi specialista végezte. A padláson is akadt munka az asszonyoknak: a férfiak fölvitték a sarat, de az asszonyok csinálták meg a járószintet (Eschtrischla) - a betonozás elterjedése előtt. A kemenceépítés (Ofabaua/Ofamacha) is férfimunka volt: idős és fiatal, valamint specialista is részt vett benne. A deszkaólak megépítése a férfiak feladata volt. A kukoricagórét a férfiak építették, kőműves bevonásával, ha az alapja téglából volt. Szinte minden munkához kapcsolódik valamilyen teherhordás, cipekedés. A legnehezebb munkákat a férfiak végezték ezen a téren. A kukoricaszedéskor vagy szüretkor ők cipelték a kosarakat, a zsákokat. Az emberek emlékeznek még arra, hogy - a régmúlt időkben, talán még a XX. század elején is - az asszonyok fejükre tett kosarakban is vittek kisebb terhet, például tojást. Jól láthatjuk a családi rangsort a következő emlékezésben is: Apám biciklivel ment elöl, én [leányka] ökrös kocsit hajtottam, anyám gyalog jött utánunk- az 1930-as években Hajóson újdonságnak számító biciklit az apa a cselédsorban szolgálta meg. A család idős korú tagjainak, a nagyszülőknek is megvolt a maguk feladata a családban. A nagymamák délutánjaikat nyáron és ősszel az utcán üldögélve töltötték, a különféle termények feldolgozásával, varrogatással, kötögetéssel. Néha egyegy „nagyszívű" nagymama elvállalta a család vagy akár az utca összes gyermekének felügyeletét, míg a szülők a határban tevékenykedtek. A nagypapák délelőtt a szőlőben dolgoztak, ott példás rendet tartottak: glédában álljanak a sorok, ne legyen egyetlen szál gaz sem. Végül gereblyével eltüntették a lépésnyomokat is. A pince hűvösében ebédeltek, ebéd után lepihentek, majd estig a szomszédos pincegazdákkal kvaterkáztak, meghányták-vetették a falu és a világ dolgait. A kitelepítés és a szövetkezeti gazdálkodás időszaka A történelem logikája olykor sajátos módon fejeződik ki a parasztember gondolkodásában. Fuszenecker Józsefné Maraili Miadi Bas a következő meglepő választ adta arra a kérdésünkre, hogy mikor volt az államosítás: Hogy mikor volt az államosítás? A zsidók államosítása akkor történt, mikor elvitték őket, akkor vették el a vagyonukat. A botjukat az állam elvette. Akkor jöttek a svábok, akkor azokét vették el, akkor azt államosították. Akkor jöttek a magyarok, ha nem mentek be a téeszbe, akkor azokat államosították. Akkor jöttek a kulákok Mikor már úgy volt, hogy becsomagoltak a zsidók, és mennek másnap, mert holnap reggel jön értük az autó, akkor néhányan, apám is, a kertek alatt lementek,