Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 137 nia. Az emberek vízzel teli hordókkal járták a határt, és kiöntötték az ürgéket - s ha az kiugrott, megfogták. 51 Emlékezetes nagy tűz volt közvetlenül a kitelepítések utáni években. A Glockagassban egy betelepített fölvidéki háza égett. De a hajósiak nem mentek el segíteni: - Bent lakik a fölvidéki - védje meg a házát! A legutóbbi évek tűzvészei alkalmával is kéretlenül mentek az emberek az egész faluból segíteni, majd az újjáépítési munkák során is, annak érdekében, hogy a családok minél előbb beköltözhessenek. Az 1960-70-es években a falu társadalmának összefogásával épültek a járdák, az összes mellékutca kövesútja és a kultúrház is. Robot a földesúrnak A mai idős hajósiak emlékezetében még olykor felvillan a hajdani robot (Robed) emléke: az uraságnak kaszálni kellett, kocsival kellett szolgálni, ha az érsek el akart utazni valahova. Volt gyalogos, kétkezi szolgálat (Handarbed) és szekérszolgálat (Wagaarbed). Például a legjobb futó én voltam a leventéknél. Sokszor kellett versenyre menni. És oda is ilyen Robed-kocsik mentek, vittek bennünket, hajósiak voltak. A versenyeket az érsekség rendezte - emlékezett Hirth István. A régi emlékezet szerint minden férfi családfő számára volt az évben három kötelező robotnap (Robidtäg). Az volt a feladatuk, hogy irtották a legelőről az iglicét (Waißdäann), rendbe tették a legelőn a kutakat és favályúkat, árokparti kaszálást végeztek a Kanálison. 'Guminapoknak' (Gammitäg) is nevezték ezeket a napokat, mert ugyancsak hosszúra nyúltak. Részes munkák A hajósi nagy gazdák a szőlőjük egy részét kiadták éves részes művelésre (ams Ris arbada 'részért dolgozni') 52 , az aratást és a cséplést pedig részes munkásokkal végeztették. Valamint az érsekségi rétben is lehetett részes kaszálást vállalni, felébe vagy harmadába (am d Halbscheid odr ams Drittl). Az is szokásban volt, hogy a módos családok a kukoricaföldet és a répaföldet is kiadták felébe vagy harmadába. A búzát viszont nem adták ki felesbe, hanem a részes arató (Risr) minden tizenegyedik csomót kapta meg a gazdától. 51 Lásd még: NÉMET Mihály 1968. 32-35. 52 Risr - részes arató, a magyar rész szóból. Ams Risr arbada - 'részért dolgozni'. Drittlbaur - 'részes munkás', aki harmadába dolgozik, Ams Ziahntl - tizedéért, dr neit odr dr zeht Taeil - kilenced vagy tized részéért, Halbscheidr- aki felébe vállal munkát.
