Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
Azonosságok és hasonlóságok... 11 tem - a településen kívül vannak, azaz térben lényegében korlátlanul terjeszkedhetnek, és nincs bennük szakrális építmény, melynek közvetlen környezete előkelő helynek számíthatna. 50 Ezen kívül az egyes temetőkre jellemző körülkerített sírok is nyilván a rátemetkezések elkerülésével függenek össze. 51 Olykor azonban bizonyára előfordult, hogy véletlenül már nem látszó vagy akár több évszázados sírt bolygattak egy új ásásakor. Erre utalhat a mai török Subasi (Çankin) falu lakóinak a szokása, akik „pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. " 52 A sokszor évszázadokon át használatban levő középkori magyar templom körüli temetők természetszerűen többrétegűek, különösen a templomépületek közelében figyelhető meg a többszörös rátemetés. 53 Egyrétegű ezzel szemben a dunántúli rác-vlah, viszonylag nagy sírszámú, összefüggően feltárt dombóvári és fonyódi temető, és mindössze két-két sírt ástak egymásra Esztergomban. 54 Nem jeleztek rátemetést az észak-bácskai bükkszállási, katymári továbbá a kevés ismert sírszámú bátmonostori és csávolyi feltárások dokumentációi sem. A madarasi temető bolygatott sírjai többnyire a korábbi Árpád-kori temető részei, melyekre olykor ráásták a 16-17. századi temetkezéseket. 55 A mélykúti temetőben három gyermeksír igen közel feküdt egymáshoz, de sírfolt hiányában tényleges rátemetés nem állapítható meg. Győrben „ a temetés módja szerfelett érdekes és elgondolkoztató. Rátemetés alig fordul elő ennyi sír között. 16 sírnál voltak csak kisebb bolygatások. " 57 Adatok hiányában azonban nem dönthető el, hogy ezek véletlenszerű rátemetések-e, 58 avagy esetleges családi sírcsoportokkal fúggenek-e össze. A legnagyobb ismert sírszámú bácsalmási temetőben - bár olykor az egymás melletti sírok foltjai jelent50 A mai városi temetőkben állnak ugyan dzsámik, melyek környékére rangosabb, tehetősebb családok temetkeznek, ám ezek a temetők kis, általában száz alatti sírszámúak, s ha a lakóházak már körülérik a temetőket, újakat nyitnak. BARTHA Júlia 2006. 141. 51 BARTHA Júlia 1998.59. 52 BARTHA Júlia 1996. 36. 53 BÁRDOS Edit 1987. 8. A viszonylag nagy sírszámú kaposvári lelőhely Ny-i és ÉNy-i szélén „egyrétegű a temető, és sírsorok, összetartozó sírcsoportok figyelhetők meg. [...JA templomhoz közeledve fokozatosan válik egyre zsúfoltabbá a temető. A legszélső síroktól számítva kb. 8-10 m után megkezdődnek a rátemetkezések, többszörös sírátvágásokkal. Mint általában, a temetkezések a templom közvetlen körzetében mutatkoznak a legsűrűbben. " Uo. 54 Esztergom 28. és 29. Inf.; 32. és 33. M. Ad. sírok. Mindegyik lelet nélküli volt. LÁZÁR Sarolta 1999. 312-313., 315. 55 A madarasi 63. sírt a 65. sírra, 76. sírt a 74. és 75. sírra (utóbbiban S végű hajkarika volt), 85. sírt a 82. és 83. sírra, 87. sírt a 86. és 88. sírra, 93. sírt a 92. sírra ásták. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975. TIM RA 213-2001. 36 Mélykút 11., 19. és 20. sírok, mellettük a 20. sír szórvány csontjai. Wicker Erika ásatási dokumentációja, 1991. KJM RA 98.860. 57 MITHAY Sándor 1985. 196. 58 A rátemetéstől, azaz egy már nem gondozott vagy nem látszó sírba ásástól megkülönböztetem az utántemetést, melyet két egymásba ásott sír azonos iránya, olykor teljesen azonos gödre jellemez, és az a tény, hogy az alsó temetkezés véletlenül bolygatott csontjait összegyűjtötték, és a későbbi sírban újra eltemették. Feltételezhető, hogy a korábbi sírra való ráásás szándékos volt: bizonyára egy közeli családtagot temettek a néhány évvel korábban elhunyt sírjába. Erre a jelenségre rác-vlah temetőkben alig van példa. WICKER Erika 2006a.
