Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése

Adalékok a Közép-Tisza halászatához 443 hány ezer éve töri fejét a halászember a ravaszabbnál ravaszabb hálókon. Pontyfészek esetén a redemás-tapogató alkalmas. Majdnem két méter magas ez a szerszám. Képzeljünk el egy nagyon nagy szénahordó kosarat fenék nélkül. Oldala hálóból van, s azon tizenkét-tizenhat darab félméteres hálózacskó lóg. Ezt a tapogatót borítja rá a halász a vélt pontyfészekre. Lent a víz alatt szörnyű riadalom támad. Az álmukból fölriasztott pontyok belemenekülnek a tapogató oldalán levő háló-zacskóba. Hogy a halak riadalma nagyobb legyen, a halász belenyúl evezőjével a tapogatóba és jól megkeveri-kotorja a vizet, majd hirtelen letéve evezőjét, erős, csavarintós lendülettel berántja tapogatóját a csónakba. Előfordul, hogy ötven-hatvan ponty jutalmazza fáradságát?

6 V. Mint említettem, a szöveg számos más apróságot, kiegészítést is tartalmaz (amikre Szabó nem térhetett ki). Például az imént idézett tapogatós halászat átlagos és rendkívüli fogásmennyiségeiről: „Laczi Pista ötvennégy darab karvastagságú potykát rántott fel az előbb. Nagy ritkaság az ilyesmi. Véletlenül eltalálta a pontyfészket. Kádár Miska kora hajnal óta rónára járja a Sulymost. Alig fogott tizenöt darabot, azok is többnyire apró hitványságok. " Vagy több részletes leírást olvashatunk a halászkunyhók kinézetéről és a környékbeli életről (hálóteregetés, főzés, ebéd, cserekereskedelem stb.),

3 a halászcsárdák zajongásáról stb. Részlet a kunyhók leírásából: „Odább állnak a kunyhók, a halász kunyhók. Ki ilyen, ki olyan. A Császár Jóskáé földbe ásott, az öccsié bekorcolt gyékénysásból készült. Kacziba Rókus valóságos kalibát épített. Tavaly ugyan még ő is nádkunyhóban tanyázott, de idén a 'Nagyárvíz' annyi deszkát s más építkezési anyagot hordott, hogy könnyen felhúzhatta a kalibát. Szolgafára kerülnek a csöpp bográcsok. Minden kecehalász tüzet csap a saját kunyhója előtt. (...) Egy helyen vendégoldalt húztak ki. Ez a 'teríccsfa'. Erre teregetik a hálókat. Leginkább a pöndölhálókat. Amott kátrányos kupák és párák. Az egyik fa hóna alól horogra való kobakok csüngnek. Császár Péter gamósszeget vert be egy nyárfa derekába. О ott tartja a kecéit. Ha szél oson a tájra, meglibbenti a hálót és a rajta levő kececsontok összeverődnek, mint a lepedőben járó csontvázkísértet térdei. " KÁDÁR Lajos 1959. 91-92. KÁDÁR Lajos é. n. 5. Többek közt KÁDÁR Lajos é. n. 6-12., 18-21., 38-40., 59-61., 128-132. KÁDÁR Lajos é. n. 5-6.