Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kovács Endre: Miért pokol a pokol? – Népi humor a Délvidéken

Miért pokol a pokol? - Népi humor a Délvidéken 323 Szentkúti csárda A kegyhely közvetlen közelében sok-sok éven át működő híres csárda volt. A szentkúti búcsún kívül is mindig forgalmas, lókupecek, marhakereskedők kedvenc betérője volt, ahol „behozatali" örömlányok meg helybéli menyecskék is megfordultak. Mintegy ötven évvel ezelőtt vetélkedőt tartottak, amelyben a férfiasság mértékét colstokkal állapították meg, a sampion egy helybeli atyafi lett. A cégtáblán sok éven keresztül ez állt: „Állj meg sárga. Itt a csárda." Neszepicsa Kedvelt vendéglő a Bikaházzal szemközti utcasarkon, eredeti nevén Séfer-kocsma volt. Fölszabaduláskor 1945-ben a tulajdonosát is kitelepítették. Ma már düledező épület és azok sem élnek, akik bővebbet mesélhetnének róla. Főképpen a német borivó vendégek látogatták. Katalina A település határának legmagasabb pontja az északi hármas határon. A helynév ilyen nevű, törökdúlás előtti település helyét sejteti. Régen úgy tudták, hogy éjfélkor a boszorkányok találkozóhelye van itt. Nagyerdő Hajdani, nagy kiterjedésű autochton Gáji erdőnek a ma már kultivált maradványa. Az erdő védelmének köszönhetően a törökdúlás előtti első Doroszló templomának a maradványai: Puszta Szentegyház néven maradtak meg. Aztán a „római sáncok" is itt maradtak meg teljes épségben. A néphiedelem szerint török temető, „elátkozott jáger" meg „tündérlányok" is voltak az erdőben. Bőrhíd A Mosztongán levő, nádkévékből készült gyalogátjáró amely „levágta" az erdőbe vezető kerülőutat. Tréfás ragadványnevek Bagó Varga Gyuri Megjárta Amerikát, aztán kezesség miatt ment tönkre. A szentkúti szőlőkben levő szőlőkunyhóban tengette életét, a csárdába járt citerálni. Bembusz a falu szegénye, becsületes neve Lovász Ferenc volt.