Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 9 egy Székfél pusztát is jelölt, Kispatala falut, a defterek Kis Pataló települését pedig Katymár és Miske közé ékelte.

24 Mindez Lengyelnek mai adataink alapján való azonosítását még bonyolultabbá teszi. KATYMÁR Több „ hatalmaskodási pörben " szerepel a középkori Katymár/Kachmar neve a 14. század utolsó harmadától.

25 A török időkben a zombori náhijébe tartozó, elnéptelenedett egykori magyar falut is balkáni lakosság szállta meg. A településen 1578-ban és 1590-ben is 22-22 hánét jegyeztek fel a defterek.

26 Lakosai képviseletében Lázár kenéz írta alá Érsekújvárott a magyar királynak való adó fizetésére kötelező szerződést.

27 A 17. században Katymár újra elnéptelenedik: neve sem az 1699-es, sem az 1700-as összeírásban nem szerepel. 1714-től népesedik be újra.

28 A Crkviste azonosítását igencsak megnehezíti, hogy a mai Katymár határába legalábbis részben - több középkori település területe olvadt be,

29 ezen túlmenően pedig csak viszonylag kevés középkori régészeti lelőhelyet ismerünk a környékről. Ráadásul Katymár szülötte, Kőhegyi Mihály régész szerint „Katymár valószínűleg nem a mai helyén állott. Sokkal nehezebben tudunk azonban felelni arra a kérdésre, hogy hol keressük a középkori települést. [...] A falu öregjei többször emlegetik, hogy a jelenlegi téglagyár és a Szentai temető között elvezető pacséri út és a Telecskai dombok találkozásánál, magukon a dombok északi peremén volt egykor Katymár. Település itt valóan lehetett, de ez a terület (Katymár-Gradina, Törökvár - WE) inkább Madarashoz tartozott. " Ezért Kőhegyi úgy vélte, hogy „a jelenlegi községtől délnyugatra, közvetlenül a falu mellett, a Kígyós patak déli oldalán" levő Crkviste lehetett a középkori Katymár temploma. Ezt alátámaszthatja, hogy „mind a régi település, mind a hajdani templom emléke elődeinktől átvett hagyományként a ma élő öregek tudatában még elevenen él. " 31 A Crkviste valóban közel van a mai településhez, ám a középkori Katymár helyét nem ismerjük, tisztázásában viszont mindenképpen számolnunk kell a viszonylag közeli Gradinával is. Ezért a „templomocska" azonosításakor a talán valószínűbbnek tűnő Katymár mellett nem zárhatom ki annak lehetőségét sem, hogy az Lengyel/Legyen falu temploma volt. 24 ENGEL Pál 2002. (BDG 18. és 54. sz.) 25 CSÁNKI Dezső 1894. 203.; IVÁNYI István 1907. III. 61-62. 26 ENGEL Pál 2002. (BDG 54. sz.); IVÁNYI István 1907. III. 61. 27 WICKER Erika 2004. 19. 28 IVÁNYI István 1907. III. 62. 29 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 62-68. 30 WICKER Erika 2004. 40-73.; WICKER Erika 2006. 68-73. lelőhely. 31 KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 59.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 67-68.