Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850

Azonosságok és különbségek... 93 kosztolás képen meg eheted, de többet meg ne probaly belüle semmi." A cédulából valamiféle kevés lében megfőzött húsos ételre következtethetünk. Káposztát salátának és sült halhoz körítésnek is fogyasztottak. Az almát fehér borban megfőzve és nyersen is tálalták. A kávéhoz tejet adtak, méginkább tej sűrűt, ami a tejszínnek felelhetett meg. A tészta tojásból és finomra őrölt, szitált muntlisztből készült. Fogyasztottak élesztős kelt tésztát, és élesztő nélküli gyúrt tésztát. A csíkszedők bizonyára ez utóbbiból készült metélt csíktészta leszűréséhez kellettek. A korabeli hurkakészítésre utal, hogy többször is vettek sertés bélibe fél font rizst és fél fertály borsot. A sült húsok kedveltségét mutatják a következő megjegyzések: liba pecsenyének, paprika pecsenyéhez, rostélyra való hús. Csaknem teljes menüt tár elénk a farsangi vacsora élelmiszersora: icce muntliszt, tej, élesztő (a fánk alapanyagai!) háromféle hús: kappan, pulyka, marha és hagyma. A sült halhoz káposztát tálaltak, italnak pedig sört. A gyümölcsök közül a dió kivételével mindig az évszaknak megfelelőt fogyasztották. BKML. Kf. Lt. Arc. 16. Caps. 2. Fase. 1. No 33/1795.