Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850

Azonosságok és különbségek... 85 székből vásároltak húst. 1800 után vannak adatok arról, hogy a gazda béresének lakodalmára vágni való birkát adott.

36 A különleges alkalmakhoz sorolom azokat az alkalmakat, amikor a helyi vendégfogadóban étkeztek. Igaz, a közlakosság a fogadóba többnyire csak italfogyasztás kedvéért tért be. Úgy tűnik, a kávé fogyasztása is gyakori volt. A fogadóbérlőkkel kötött szerződések külön pontban tartalmazták a kávémérés limitációját, ami számottevő kávéfogyasztásra enged következtetni. 1759-ben Ketting József árendátor a helység lakosainak a kávé findzsáját két krajcárért adhatta.

37 A vendégfogadóban az idegen átutazók, a különböző hivatalos ügyben eljáró deputációk, vásározók, pusztáról bejött pásztorok, szóval szinte minden rendű-rangú személy étkezhetett. A felszolgált ételek bizonyára igazodtak a helyi ízekhez és nyersanyagokhoz, de mutathattak idegen hatásokat is, hiszen a fogadósok betelepült idegenek voltak. Étkezési szokások a helyi társadalmi elit körében A módos redemptusok, redemptusnemesek, s a közülük különféle hivatalos tisztséget betöltők életmódja számos eltérést mutat a lakosság többségétől. A gazdagságot és a szélesebb látókört nem csak házuk és berendezésük tükrözte, hanem társadalmi kapcsolataik, étkezési szokásaik is. A helyi tisztségviselők és vendégeik étkezéséről sokkal több írott forrás maradt, mint a közlakosság háztartásában szokásosról. A bővebb forrásadottság oka, hogy ezek az étkezések közpénzen történtek, nyersanyagaikat közalkalmazottak vásárolták, fizették és nyugtázták. Hála a pénzügyi fegyelemnek, a számadások jelentős számban maradtak meg. A különböző vendégfogadói számlák tanúskodnak a közigazgatási és jogszolgáltatási eseményeken közreműködő tisztségviselőknek, a más településről érkezett kerületi és felsőbb hivatalok méltóságainak elfogyasztott ételeiről. Jó forrásnak bizonyulnak a bíróválasztást követő lakomák számlái. Ezek a számlák a köztisztségeket betöltők, a helyi elit étkezési szokásiba nyújtanak betekintést. Körükben szembetűnő a helyben nem található folyami halak, valamint a boltban vásárolható fűszerek, importált nyersanyagok étkezési felhasználásának gyakorisága. Igen jól tükröződik az étkezés társadalmi helyzet szerinti különbözősége a már említett konvenciókban. Kiemeltem az 1758-as esztendőt vizsgálatra.

38 Ebben az esztendőben a helység kocsisa vajat, 100 font húst, sót, kását és kenyérnek való búzát kapott. A nótárius búzát, 100 font húst, egy jó szalonnának való sertést, vajat, sót, bort, egy font borsot, két lat sáfrányt, két icce mézet, 100 fej káposztát kapott a készpénz kiegészítésére. A kanonok plébános egy mázsa húst, vajat, káposztát, BÁNK1NÉ MOLNÁR Erzsébet 2000 - Horváth napló. BKML. Kf. Lt. Prot l.p. 145. BKML. Kf. Lt. Arc. 11. Caps. 1. Fase. 1. No 1.