Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850

82 Bánkiné Molnár Erzsébet marhahúst ritkán, sokkal többször kerül napi rendre füstölt sertés -, és a még olcsóbb juhhús; legkedvesebb falatja pedig a tőle, ha csak telik, el sem maradható szalonna, mely a bő nyári mezei munkák alkalmával is, midőn már megromlott s avassá lett, főtápszer gyanánt szolgál." 20 A házi disznóvágásból és más állatvágásból felhasznált hús mellett a helyi mészárszékben vásárolhattak húsfélét. Sokan a szegényebbek közül éppen azért vásároltak a székben, mert otthon üres volt a kamra. Mivel ritkán és kevés készpénzhez jutottak, a mészárszékből rovásra vették a húst. A rovást egy darab fára véste be a mészáros, mindenkinek a maga rovásfájára. A rovásfa az írástudatlanok számára érthető jelekkel tartalmazta az adósságot, a mészáros pedig számlának tekintette, amit az adós időnként kiegyenlített.

21 A fő tápláléknak tartott szalonna a konvencióra fogadottak béréből sem maradhatott ki. Konvenciót, azaz egyezség alapján szegődött bért kaptak a város alkalmazottai, a pásztorok és a gazdák éves szolgái, béresei. A konvencióba élelmiszerek, ruhanemű és kevés pénz tartozott. Példának idézem Törteli Albert béres 1774/75. évi bérét. Törtelit a város ökrei mellé fogadták meg. Egy esztendőre kapott:

22 20 véka búzát kenyérnek, 25 font szalonnát, 25 font székhúst (mészárszékből vihette), 1 véka köleskását, VA véka lencsét, VA véka borsót, 30 font sót, 20 forintot. A mészárszékekben főleg marhahúst mértek. Talán éppen azért, mert egy-egy birkát a szegényebb házaknál is vágtak, a módosabbaknál még inkább. A levágott birka egy részét a gazda házánál kimérték. 1790-ben ez a kimérés olyan méreteket öltött, hogy már sértette a mészárszékbérlő érdekeit. Ekkor megtiltotta a tanács az otthonról történő birkahús kimérést és elrendelte, hogy a mészárszékben kötelesek szabott áron juhhúst is árusítani.

23 A lakosság birkahús fogyasztásának növekedésére a juhszékek önállósodása utal. 1833-ban már minden tizedben külön juhszék van, amelyeket a mészárszékekhez hasonlóan a tanács ad bérbe.

24 A székárendásoknak idegenből behozott jószágot csak az év két időszakában lehetett árusítani. Tavasszal vásárolhattak bárányokat, szeptembertől pedig magyar juh ürüket és meddőket, összesen székenként 200-at. Juhot maguk a gazdák is 20 PALUGYAL Imre 1854. 85-87.1. 21 BKML. Kf. Lt. Prot.Pol. 3. p. 21./1770. 22 BKML. Kf. Lt. Arc. 11. Caps. 1. Fase. 1. No 1/1774-75. 23 BKML. Kf. Lt. Prot. 8. p. 43. 24 BKML. Kf. Lt. Prot. 17. p. 467.