Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

66 Wicker Erika mikor kolostor állt ezen a vidéken. Annak a falunak a nevét azonban, amelyhez ez a „Klösterle" - azaz valójában templom - tartozott, a terület mai „Jobbágy" elnevezése őrizte meg mind a mai napig. Bár több hasonló nevű település is volt a középkorban, a biztosan erre a Jobbágy/Jobbágyszentmiklósra vonatkozó első ismert okiratok a 14. század első harmadából származnak: „Jobbágy többnyire bodrogvármegyei köznemesek nevében fordul elő, de 1321-ben épen falunak is említtetik." ш 1548-ban „Istvánfi Mihál házas, testvére legény, Bálindfi Pál házas, Cserepös Imre legény, Demetri János házas, Kovács Foris házas, Bálindfi Pétre házas" emberek laktak a faluban. A hat háne összesen 300 akcse adót fizetett, emellett a tizedekből és illetékekből 1120 akcse adót róttak ki rájuk.

419 1560-ban, amikor 11 adófizető háztartás volt a faluban már Istvánfi Mihál „Bálás fia legény"

Л és további két Istvánfit, Lászlót és Benedeket is feljegyezték a defterek (ezek egyike talán azonos az előző listán Istvánfi Mihály „testvére legény"'-ként bejegyzettel). Bálindfi Pál, Cserepös Imre és Kovács Foris elhunytak vagy elköltöztek, nevükkel ekkor már nem találkozunk. „Demetőr János

"-пак időközben Benedek nevű fia született, s időközben költözött a faluba a talán vele rokonságban levő „Demetőr Alberd, Jakab fia legény" és „Demeter Bertalan, Gál fia legény". „Bálindfi Pétőr" ekkor már kettő is lakott itt, ezek egyikének volt egy Ferenc nevű fia is, s valamelyik bizonnyal azonos az előző defter Bálindfi Petre-jével. További új lakosok: „Miklós Bertalan", „Kálai Gergel, Demeter fia legény" és „Palkó Miklós". Ali fej adófizető hánét a defterek 2600 akcse adó megfizetésére kötelezték.

420 A falu „magyar lakosságát lecserélve tűnik fel 1570-ben",

421 amikor a primikür vezette település 8 hánéját 2840 akcse terhelte.

422 Lakosai rövidesen elköltöztek: a bajai náhija Jobágyát 1578-ban már pusztaként említik.

423 Ahogy a hajósi „Klostr"-hoz, úgy a sükösd-nádudvari „Klösterle "-hez is kapcsolódik egy legenda. Eszerint „Nádudvar határában heves ütközetek, drámai kardcsaták zajlottak le a menekülő törökök és Lotharingiai Károly üldöző csapatai között, főleg a Klösterle (Zárdácska) nevű dűlő táján. " 424 Hogy ilyen ütközetekre akkor és ott sor került-e, nem tudni. Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a környék betelepülő lakossága ily módon próbálta megmagyarázni a „Klösterle" elpusztulását. 418

IVÁNYI István 1907. V. 41-42.; CSÁNKI Dezső 1894. 202.; GYÖRFFY György 1987.

1. 720. 419 VASS Előd 1979. 42.; Uő 1989. 165. 420 VASS Előd 1989. 113., 165.; Ekkorra itt, Kalocsától délre „három falu népessége - a korábbi színmagyarból teljesen délszlávvá lett: Éld, Jobbágyi és Ságod. " CSORBA György 2000. 166. 421 CSORBA György 2000. 166. 422 CSORBA György 2000. 175., 180., 185., 190., 201.; VASS Előd 1989. 165. 423 ENGEL Pál 2002. (SO 29. sz.); VASS Előd 1989. 165. 424 HECKENBERGER Péter 1991. 47.; Bár említi Kőhegyi Mihály véleményét, mely szerint itt egy középkori falu temploma állhatott, azt mégis úgy értelmezi, mintha valamiféle különlegesen erődített épületről lett volna szó: „a korabeli falusi erődítmények egyikével állunk szemben, melyek birtoklásáért köztudottan mindig ádáz harc folyt." Uo.; Ám kevéssé valószínű, hogy a viszonylag kis Jobbágyi falu temploma ilyen komolyan erődített hely lett volna.