Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 65 Csákányfő falu ismert középkori oklevelekben nem fordul elö, s nem szerepel sem a kalocsai náhije 1548. évi török adóösszírásában, sem pedig az 1570. évi szandzsákösszeírásban.

411 Egyetlen adatunk az 1560. évi tahrir defter, mely szerint „ Csákánfa puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli tartozik a nevezetthez. Adóbevétele (haszil): 200 akcse. " 412 Az ugyanez évi timár-defter pedig megőrizte akkori birtokosának, Mehmed bin Musztafának a nevét.

413 Maga a település - a földrajzi viszonyok alapján - a templomtól északra és keletre lehetett, ám nyomait a pinceépítések teljesen eltüntették. Elképzelhető viszont, hogy egy csákányfői lakos rejtette el a falutól észak-északkeletre, az Orjeg egy biztonságosnak gondolt részére, a ma Császártöltés-Nagyszigeti dűlőnek nevezett helyre azt a 751 éremből álló leletet, melynek záróveretei 1525-re (vagy bizonytalanabbul 1552-re) datálhatok. l Röviddel ezután a lakosság elhagyta Csákányfőt, mely soha többé nem népesült be újra. Bár Csákányfő falu a hajósi nép emlékezetében már nem él, a Csákányosnak nevezett területet a mai napig is saját dialektusában „Tschackamfee"-nak, azaz Csákányfőnek nevezi, és titokzatos eseményeket köt a „Klostr" romjaihoz: többnyire az állítólagos egykori kolostoróra csengését vagy harangszót, máskor viszont „boszorkányok visítását" lehet hallani onnan, „ahol azelőtt a kolostor volt. " 416 2. SÜKÖSD - KLÖSTERLE: JOBBÁGYI FALU Az 1950-es évek közepén Sükösd és Nemesnádudvar között, országút építésekor középkori sírok kerültek elő, s egy jóval későbbi terepbejárás a falu helyét is megtalálta. Ekkorra azonban már nyoma sem maradt a középkori település templomának, pedig egy 18. századi térkép még „Klösterle"-nek (kolostorocska) nevezte ezt a területet.

417 A ma Sükösdhöz tartozó, de Nemesnádudvarral határos földön a 18. század elején még bizonyára láthatók voltak azok az épületromok, melyeket feltehetően a Nádudvart újratelepítő svábok neveztek el így, vélvén, hogy vala411 VASS Előd 1979.; Csorba György 2000. 412 Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 129. 413 „Tah. Def. 1560-ban psz.-ként említi; Tim. def. 1560-ban Mehmed bin Musztafa timár birtokaként említi." VASS Előd 1980. 161.; Vass Előd ugyanakkor a Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560-ban с fejezetben csak Csala pusztát és Apastak falut említi Mehmed bin Musztafa timár-birtokaként, Csákánfa pusztát nem. VASS Előd 1980. 150. 414 Császártöltés - Nagyszigeti dűlőben 1935-ben Török Antal helyi lakos szántás közben találta az éremleletet, melynek egy része (71 db) a MNM Éremtárába került. A többi érem hollétéről nincs tudomásunk. A záróveretet 1552-re datálták, „de inkább 1525, mert gyanús a lelet összetétele. " MNM Éremtár 157/1935. 415 Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönöm. Schön Mária szives közlése szerint a hajósi német nyelvjárásban nincs „ö" hang, azt általában „<?"-vel helyettesítik. 416 SCHÖN Mária 2004. 158-160.; Nemcsak a „kolostor"-romokhoz, de Csákányfő pusztának a német betelepülők számára igencsak furcsa hangzású nevéhez is kötődtek hiedelmek: „az a népmonda, hogy ezt a lakosok a múltszázad második tizedében egy aranyozott csákányfokosért vették a császártöltésiektől. " WICKER Erika KNIPL István 2005. 111. 417 WICKER Erika 2004. 85., 111.; Uő 2006. 103. lelőhely.