Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
64 Wicker Erika V. KLOSTR Bár a 18. század elejétől a Bácska északi peremén svábokkal újratelepített falvak mindegyikének határában voltak középkori templomok maradványai, mindössze két olyan esetről tudok, hogy ezeknek az egymástól alig több mint 10 km távolságra levő romoknak a beköltözők német nyelvű nevet adtak. Érdekes, hogy a maradványok templomként vagy várként való értelmezése ezen a vidéken fel sem merült: mindkét épületromot a Klostr (kolostor) szóval ill. annak kicsinyítő képzős alakjával jelölték. 405 Ugyanakkor mindkét terület, ahol a romok álltak, a mai napig is őrzi elnevezésében a két templomos középkori falu nevét: Csákányfőét és Jobbágyiét. 1. HAJÓS - HAJÓSI PINCÉK, KLOSTR KASS: CSÁKÁNYFŐ TEMPLOMA 406 Bár jó évtizede még rigolírozás során embercsontok és tégladarabok kerültek elő a hajósi pincesor Klostr Gass (Kolostorutca) nevű részén, a Hajósra vezető út jobb oldalán, 407 mára már nyoma sem maradt annak a középkori - kora újkori templomnak, melyet a hajósi nép - mivel „az öregasszonyok azt mondták, hogy ott egy apácakolostor volt", 408 - kolostornak gondol [...], ettől kapta a domb a ne,. „ 409 vet. Arról a középkori faluról, mely a mai Hajósi pincék területén volt, a Hajósra a 18. század elején betelepült svábok már semmit sem tudtak, nevét azonban a környék elnevezése a mai napig őrzi: a pincék és Császártöltés közötti területet ma is Csákányi földeknek, az ettől keletre eső erdőt pedig Csákányi erdőnek hívják. 410 A szomszédos Császártöltés telepítő levelében és a falura vonatkozó 18. századi iratokban még gyakran szerepelt egy Csákányfő nevű puszta, melyet többen tévesen - Császártöltés középkori előzményének gondoltak. Gönczy Pál térképén ( http://lazarus.elte.hu/hun/maps/1910/gonczy/gonczym.htm ) Bogyán és Vajszka között van egy Kloster nevű helymegjelölés olvasható. Ezt nem vettem fel a listába, mivel nem középkori települést jelez. Iványi István szerint „ Vajszka és Bogyán feleútján van egy gkel. szerb klastrom, melyben kalugerek laknak. Ennek eredetét a 15. századra teszik, amidőn egy Bogdán nevű szerb kereskedő itt egy szent forrásban mosakodván, szemevilágát visszakapta s hálából ezen klastromot alapította, mely valamint a később keletkezett falu is, ő róla neveztetett el. Ezen hagyomány azonban nem egészen kétségtelen. A klastromról csak az bizonyos, hogy a török hódoltság idejében megvolt". IVÁNYI István 1909. III. 20. WICKER Erika 2004. 28., 64.; Uő 2006. 54. lelőhely; A lelőhelyről és Csákányfő településről majd pusztáról részletesen, irodalommal: WICKER Erika - KNIPL István 2005.; Itt csak néhány lényeges adatot közlök. Wicker Erika helyszínelése 1995. TIM Irattár 119/95.; Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1995. TIM RA 237-2001. Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönöm. Kőhegyi Mihály a „lelőhely védelmének" egy sajátságos formáját is feljegyezte. Locher József szőlejének a „ végében nem egyenlő magasságúak a drótot tartó beton karók. Ahol 10 cm-rel magasabbak, ott egy csontváz van alattuk, melyet nem akart szétrombolni, inkább a karót tette följebb. " Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1995. TIM RA 237-2001. Engel Pál Csákányfő falut nem említi, és - a ma is használt földrajzi név ellenére - Orbágyot teszi a mai Hajósi pincék tájára. ENGEL Pál 2002. (SO 20. sz.); Orbágy/Orbágyszentgyörgy emlékét azonban a Hajós délnyugati részén levő Szentgyögy őrzi. WICKER Erika 2004. 28-29.
