Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
62 Wicker Erika írták össze a defterek. A zombori puszták 18. század közepi összeírása pedig pontosan jelezte azt is, ha azok területén „templom nyomai vagy romjai" voltak. Az érintett nyolc között szerepel a Gradina is, „3 szállással, templom nyomával",, 391 Logikusnak látszik, hogy ez volt az a templom, melyről a határrész a nevét kapta. Ugyanakkor ma még kérdéses, melyik középkori település templomával volt azonos. (Steltzer Frigyes egy, az 1522. évi tizedjegyzékben említett Földvár faluról gondolta, hogy az a zombori határban levő Gradina előzménye, 392 de feltételezését nem indokolta.) Első lehetőségként Czoborszentmihály egyik temploma jöhetne szóba, ennek alátámasztásához azonban egyrészt pontosan kellene tudni a középkor város kiterjedését, és természetesen templomainak számát is. Egyelőre azonban csak annyit tudunk, hogy az 1479-ben Czobor János kérésére betelepült „dömés szerzetesek" templomot emeltek a Boldogságos Szűz mennybemenetelének tiszteletére, feltehetően „a czoborszentmihályi várban már ezt megelőzően, 1478-ban fennállott a plébánia templom", melyet egy helyi csatározás során fel akart gyújtani a támadó: „ erőszakkal elfoglalta és fel akarta gyújtani a templomot, de a plébánián nem talált tüzet s erre el kellett állnia szándékától. " 393 Ha utóbbi a várban volt, nem lehetett a Gradina névadója, előbbinek pedig a helye nem ismert. (Más ok miatt nem jöhetnek szóba az Evlia Cselebi által éppen errefelé, a délkeleten levő külvárosban állt török templomok sem, hiszen ezek 1666 körül még léteztek, a Gradina név pedig már az 1554. évi defterben is szerepel. 394 ) Engel Pál épp a Gradina helyén, a mai Zombor/Sombortól délkeletre jelez egy Halmos nevű falut 395 (6. ábra), amely első pillantásra megfelelhet az azonosítási kritériumoknak, hiszen Iványi István szerint „a török defterek már nem említik Halmost. " 396 A 14. század végén egy okiratban szereplő Halmossal kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Egy 1403. évi birtokbeiktatási iratban együtt említették Coborszentmihállyal és Jánosival, ezért egyes vélemények szerint Bácsalmással, Jánosi pedig Jánoshalmával azonos (Pesty Frigyes épp ezért a mai Madaras vidékén kereste Czoborszentmihályi). 397 Mivel azonban utóbbi biztosan a mai Zomborral azonos, Halmosnak is ezen a vidéken kellett lennie. Halmost többnyire 10 A defteradatokat Iványi és Muhi közlik: IVÁNYI István 1909. 1. 72.; MUHI János 1944. 68. " MUHI János 1944. 110. 12 „Das in der 1522 Conscription vorkommende Dorf Földvár dürfte mit Gradina im Zomborer Hotter identisch sein. " STELTZER, Friedrich 1883. 13. 13 MUHI János 1944.49. 4 „E külváros a vár délkeleti részén, rácsos kertekkel és szőlőkkel ékes külváros, melynek 14 mihrábja van. Szeri pasa dzsámiában és Metin pasa dzsámiában a pénteki imádságot is elvégzik, a többiek azonban csak mecsetek. Van kétezer keramit tetejű alacsonyabb-magasabb tágas palotája. Piri pasa palotája írem kertjéhez hasonló. " MUHI János 1944.73. 5 ENGEL Pál 2002. (BDG 9. sz.) 6 IVÁNYI István 1907. III. 44. 7 Pestyt Iványi István idézi azzal a megjegyzéssel, hogy „ezen véleményt már a múlt században 1784-ben a Bács és Bodrog vmegyék régi területének kutatásával megbízott küldöttség sem akarta elfogadni. IVÁNYI István 1909.1.57.
