Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

CUMANIA 22., Kecskemét, 2006 5 WICKER ERIKA CRKVE, KLISZA, GRADINA, KLOSTR. KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEKET JELZŐ HATÁRRÉSZEK BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN „ Tiszteljük a dicső multat romjaiban is. Különben késő már Postfesta cantare. Eső után köpenyeg! " (Evetovics János) „ Nincs talán egy település sem a Vajdaságban, amelynek a határában ne volna legalább egy középkori lelőhely. Ezeknek már a nevük (pusztatemplom, töröktemplom, templomdomb, crkvina, klisa, seliüte, dzamija, esetleg kirchenruinnen) is elárulja, hogy ott tégla- és habarcstörmelékkel keverve embercsontokat is lehet találni. Ahol ilyenre bukkannak, ott minden valószínűség szerint középkori templomrom is van, körülötte temetővel vagy annak maradványaival. " l A fenti felsoroláshoz - csak az idegennyelvű kifejezéseket számítva - hozzátehetjük még a „gradina" és „klostr" elnevezéseket is. Ezek mindegyike olyan középkori épületmaradványokat jelöl, melyeknek egykori funkcióját a későbbi utódok többnyire még sejtették, vagy már csak feltételezték. Összesen 32 crkve, klisza és gradina nevű (vagy hasonló hangzású) határrésznevet sikerült összegyűjteni Bács-Bodrog vármegyében.

2 További négy egykori település rajta kívül ugyan, de határa közvetlen közelébe esik: észak-északnyugaton a szeremlei klisza, a hajósi klostr és a sükösdi klösterle, délen pedig a Dombó/ rakovaci gradina. Az egykori romok azonosításánál két lehetőség közül választottam. Ha a rendelkezésemre álló források a tényleges romra vagy jól lehatárolható, kis területre (domb, két ér találkozása, stb.) használták a crkve, klisza, gradina és klostr elnevezéseket, akkor azt egy egykori épület maradványára vonatkoztattam. Abban az esetben viszont, ha a név egy középkori templomnál ill. az azt körülvevő temetőnél jóval nagyobb területet sejtetett (pl. dűlő, határrész), a feltételezett egykori település nevét adtam meg. A 36 hely több mint felét a 21 klisza teszi ki. A gradinák száma 8, az ismertetett földrajzi nevek nem egészen negyede. A crkvehez és a klostrhoz hasonló hang1 Szekeres László: A Délvidék középkori régészete (Szemelvény egy befejezetlen tanulmányból) Közreadta: Ricz Péter. Weboldal: http://www.hetnap.co.yu/10.05/cikkl2.html

. 2 Bács-Bodrog vármegye a 19. század elején alakult ki: „1802-ben a gyengébb Bodrogh vm. végképen a hatalmas Bács vármeyébe olvasztatott és vele törvényesen egyesítetett. " IVÁNYI István 1885. 25.; Mivel az így létrejött új vármegye területe nem azonos a középkori Bács és Bodrog megyékével, az egyes településeknél ENGEL Pál 2002 nyomán jelzem azok egykori megyebeli hovatartozását.