Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 57 elpusztult, urai pedig elmenekültek". Az 1578-as defter ugyanis egy Szentmiklós nevű pusztát sorol fel a bácsi náhijében „Szenmiklós=Kis Gradina" elnevezéssel (Iványi nem említi a gradinák között 351 ). Pontos helyét Engel Pál sem tudta meghatározni, csak annyit, hogy valahol Szelencse/Bácsújfalu/„Se/e/íca körül (Szveti Duh mellett)" volt. 352 A Bács körüli Szentlélek faluról Iványi is tud, első ismert említése 1346-ból való. Az 1522. évi dézsmajegyzék a Bácstól keletre levő Bancsa és Mindszent társaságában sorolta fel. Szentléleken ekkor magyarok laktak: az összeírt nyolc gazda közé tartoztak Tóth István és János, Sándor Máté, Jó Márton, Kamocsi Benedek és Varga Albert. 353 Az 1578. évi defter a bácsi náhijében Iszveti Duh települést 11 hánéval jegyezte be. Egykori hollétéről Engel Pálnak csak annyit sikerült kiderítenie, hogy valahol Bácsújfalu/Selenca keleti részén, a középkori Szelencse körül lehetett. 354 Szentmiklós-Kis Gradina helyének meghatározásában azonban Szentlélek/ Sveti Duh nem segít, hiszen ennek pontos helye sem ismert. Szükségtelen azonban a környék viszonylag sűrű középkori településhálózatát alkotó, ismert helyű egykori települések számbavétele. Biztosra vehető ugyanis, hogy a Gradina Szentmiklós falut jelzi, még akkor is, ha helyének pontos azonosítására nem elegendőek a jelenleg rendelkezésre álló adatok. A ZOMBORI GRADINÁK A Gradinának nevezett határrészek azonosításában legbizonytalanabb éppen a mai Zombor/Sombor délnyugati határa, a mai Gradinaszállás/Gradina salasi környéke. Nemcsak azért, mert konkrétan azonosítható középkori településről ezen a területen nem tudunk, de azért is, mert a kora újkori Zombor környezetében amennyiben az adatok nem félreértésen alapulnak, - két Gradinával is kell számolni. Ezt alátámaszthatja az a középkori magyar „várakat" (köztük a Gradina nevű helyeket is, melyek azonban legfeljebb egy-két kivételtől eltekintve templomromok) felsoroló lista, mely a mai Zombor közvetlen környékén „Zombor Coborszentmihály Sombor" és „Zombor - Gradina Sombor" nevű, várnak tartott helyeket is tartalmaz. 355 A Zombor/Sombor környéki két gradina között alapvető különbség az is, hogy egyiküket a török defterek is jelzik, „a másik Gradina" azonban csak egy 17. század közepi tizedjegyzékben tűnik fel először. 0 IVÁNYI István 1907. IV. 126.; Csánki három „Szent-Miklós" nevű falut sorol fel. CSÁNKI Dezső 1894. 163.; Ezek egyike sem azonosítható a Szelencse/Bácsújfalu/Selenéa körülivel. 1 IVÁNYI István 1909. 1. 71-72. 2 ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.), térképen nem jelöli. 3 IVÁNYI István 1907. III. 105. 4 ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.), térképen nem jelöli. 5 Dénes József várlistája: http://mars.elte.hu/varak/varlistadgomo.htm . 82. és 83. sz.
