Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 55 esö középkori település temploma volt. Ez a település mai ismereteim szerint Eszter vagy Sári lehetett. ESZTER A kalocsai egyházmegyébe tartozó Ester első ismert említése a 12. század végéről való,

338 neve feltűnik néhány 15. századi birtokperben is. Ezek egy része és az 1520-21. évi dézsmalajstrom is Katymarral együtt említi, azaz Eszter „Borsod és Katymár körül keresendő." 339 1578-ban szabadkai náhijébe sorolt Esztörön 33 hánét írtak össze. A település azonosítása és további sorsa vitatott.

340 Véleményem szerint azonos azzal a faluval, melyet az 1598. április 15-én Érsekújvárott kötött szerződésben Istor néven említenek, melynek rác lakosai adófizetésre kötelezték el magukat a királynak.

341 Az egykori népes faluról további adatokat nem találtam. SÁRI Ma még bizonytalan, hogy a 13. század elejétől az okiratokban feltűnő Sár/ Sári a több hasonló nevű Bács és Bodrog vármegyei település melyikére vonatkozik, s a török defterek is külön említik Górna Sára, Dolna és Sredna Sárija falvakat.

342 Ezek közül utóbbi kettő valószínűleg egymás mellett, Hetes/B ácskertes/ Kupusina körül keresendő.

343 Katymár környékére az a Sári tehető, melyet környékbeli települések között - az 1520-as Bodrog vármegyei tizedjegyzék is megemlít. A török hódítás után elnéptelenedett Sári faluba délszláv eredetű lakosság költözött. A zombori náhije Górna Sára települése igen nagy lélekszámú volt, hiszen az 1578-as defterbe 39 hánéval jegyezték be.

344 Lakóinak nevében 1598. április 10-én György kenéz írta alá Érsekújvárott a királynak való adófizetést 8 Az 1198-as említéssel kapcsolatban Györffy György megjegyezte, hogy „mivel a kalocsai dézsmakerületbe'n feküdt, kérdéses, hogy azonosítható-e Eszter faluval, amely a Borsód és Katymár közötti vidéken feküdt. " GYÖRFFY György 1987.

1. 717. 9

IVÁNYI István 1907. V. 34.; CSÁNKI Dezső 1894. 199.; Engel Pál úgy fogalmaz, hogy Eszter „Stanisic K: Sári mellett" keresendő. ENGEL Pál 2002. (BDG 18. sz.) 0 Istort általában Vastorok-Vastorok-Ostorak településsel azonosítják, és Magyarkanizsa (Kanjiza, SCG) nyugati részére teszik IVÁNYI István 1907. V. 76., 130-132.; Uő 1909. I. 98-99.; Más nézetek szerint viszont a mai Érsekcsanádtól délnyugatra fekvő Izérrel azonos. VASS Előd 1989. 181.; Uő 1980. 165.; Tekintve, hogy mindkettő, de különösen az utóbbi hely eléggé kiesik az 1598-as szerződések rác településtömbjéből, inkább arra hajlok, hogy a rác Istor a középkori Eszter-Esztör településsel azonos. WICKER Erika 2004. 25. 1 WICKER Erika 2004. 19-20.; 25. 2 Csánki Dezső Doroszló körül vél egy Sár falut. CSÁNKI Dezső 1894. 160; Ez talán azonos az Engel Pál említette, 1578-ban már puszta Kissári/Sárival. ENGEL Pál 2002. (BCS 19. sz.); Ezen kívül Engel „Kupusina (Nagyheles és Sári 2. mellett 1522; Dolna Sárija mellett 1570, Szredna Sárija mellett 1578)" említi Vél települést. ENGEL Pál 2002. (BDG 2. sz.); Nem minden esetben azonosított Sár/Sári településeket Iványi István is felsorol. IVÁNYI István 1907. V. 108-111.; A bodrogvármegyei Sári első említését Györffy a 14. század elejére teszi. GYÖRFFY György 1987.

1. 727. 3 Dolna Sárija, a középkori Sári szerepel az 1578-as defterben, Sredna Sárija Engclnél csak az előző jegyzetben említett Vél falu azonosításánál szerepel. ENGEL Pál 2002. (BDG 2. ÉS 36. sz.); „Felső", „Alsó" és „Közép" Sárt Iványi is említi. IVÁNYI István 1907. V. 109. 4 IVÁNYI István 1907. V. 110-111.; WICKER Erika 2004. 24.; ENGEL Pál 2002. (BDG 18. sz.); Ma Bajmoktól nyugatra van egy Hadikkisfalva/Sáripuszta/Madarsko selo nevű apró település, mely bizonnyal ennek a Sárinak a nevét viszi tovább.