Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
42 Wicker Erika Telek, Nagyszentgyörgy, Sarkokszentmárton és Tapolca közötti Szentmiklós török kori lakottságáról nem tud. 259 Ivánfalva első ismert említése a 15. század elejéről való, azt ezt követő évtizedekben is szerepel néhány birtokiratban. A század vége felé a Czobor család a coborszentmihályi domonkosoknak adományozta. Lakott településként utoljára az 1522. évi tizedjegyzékből ismert. 2 ° A török defterek sem jegyeztek fel adófizető háztartásokat a zombori náhijebeli pusztán, melynek pontos helye ma sem ismert. Engel Pál Zombor/Sombor északnyugati részére teszi (térképén ugyanakkor déldélnyugaton szerepel), és feltételezi, hogy egy „Gesztün?" nevű hely mellett volt. Utóbbira sem itt, sem máshol nem találtam adatokat. 261 Egy Kernend nevű települést jelez Engel Pál térképe a mai Sztapár/Stapár keleti határában. Kemendet - ahogy azt fentebb említettem, - Gubitza a Monostorszeg/Backi monostori Kuszával azonosította. 262 Iványi a monostorszegi Kemény erdőt vélte a szerinte 1570-ben 4 adófizető háztartással a zombori náhijébe bejegyzett Kemendin elődjeként. 263 Engel Pál ugyanakkor a Sztapár/Stapar keleti részén feltételezett Kemend/Kemendinre vonatkozó 1578 évi defter alapján Kamendin= Kurusevát már adófizető háztartások nélkül vette fel a településjegyzékébe. 264 Falkomárt az óbudai apácák birtokaként említi egy 14. század végi okirat, s ezt követően is gyakran szerepel különféle birtokperekben. Az 1522. évi tizedjegyzék még 53 adózóval írta össze, a török defterek azonban már nem tartották nyilván lakott és adófizető településként. Csánki úgy vélte, hogy a mai Szonta/Sontától keletre volt, Iványi szerint „a régi Bács vmegyének éjsz. nyugati szélén lehetett Monostorszegtől keletre", Engel Pál pedig a mai Sztapár/Stapar nyugati részén kerési. 265 Ugyanezen a tájon, Sztapár/Stapar délnyugati határában jelöl Engel Pál egy Hörcsök nevű egykori falut, mely ugyancsak az óbudai apácák birtoka volt, és az 1522. évi tizedjegyzék még 10 portával sorolta fel. A török hódítás után elnéptelenedett, a defterekben nem szerepel a neve. 266 Ahogy azt a szivac/sivaci Klisza ismertetésekor jeleztem, a zombori náhijében volt egy Kistelek nevű település, melynek azonosításában eltérőek a vélemé259 IVÁNYI István 1907. IV. 125-126.; ENGEL Pál 2002. (BCS 8. sz.); Ez a Szentmiklós nem azonos a zombori náhijébe tartozó Büdiszentmiklóssal, melyet 1578-ban „Szentmiklós=Zadbrez(?)" néven 14 hánéval jegyeztek. ENGEL Pál 2002. (BDG 7. sz.); Ugyancsak Büdiszentmiklósra vonatkozhatnak az Iványi István által szintén a zombori náhijébe tartozónak említett Szentmiklós településsel kapcsolatos adatok, ahol 1553-ban 2, 1590-ben 14 adózó háztartást írtak össze. IVÁNYI István 1907. IV. 125.; A feltételes azonosságot csak a háne-számokra alapozhattam.; Muhi János a zombori náhije Zombor vidéki településeinek listájába sem Kis-Kiliszát, sem Szentmártont nem vette fel. MUHI János 1944. 68. 260 CSÁNKI Dezső 1894. 201.; IVÁNYI István 1907. V. 40-41. 261 ENGEL Pál 2002. (BDG 7. sz.) 262 GUBITZA Kálmán 1899b. 69. 263 IVÁNYI István 1909. II. 128.; Említ egy Kernend nevű falut, melyet Hódság/Odzaci környékére valószínűsít. Uo. 127-128. 264 ENGEL Pál 2002. (BCS 7. sz.) 265 CSÁNKI Dezső 1894. 149.; IVÁNYI István 1907. III. 32-33.; ENGEL Pál 2002. (BCS 1. sz.) ENGEL Pál 2002. (BCS 1. sz.).; Hörcsököt sem Csánki, sem Iványi nem említik.
