Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Mészáros Márta. „Édesanyám így sütötte ...” – A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül

412 Mészáros Márta A társadalmi változások és a táplálkozáskultúrában történt változások jól végigvezethetek a három generáción, és példázzák azt. Ebben a családban két süteményt találtam, amely mindhárom asszonynál megjelenik: a rácsos linzernek nevezett almás, meggyes, lekváros töltelékű linzer tésztát, amelynek tetejét a tésztából sodort rudakkal teszik rácsossá, és sütik ki egyben. A másik a krumplis pogácsa, ami nem igazán sütemény, de jelen esetben egy közös pont a sült tészták között. E két tészta révén felvetődik a negyedik generáció jelenléte, aki inkább nulladik, hiszen a dédnagymama süteménye volt mindkettő. О megtanítva lányának, aki teljesen hűen ehhez, készíti ma is, továbbadta a városba került lányának. Az anya megtartotta ezt a süteményt, mert ízletes, egyszerű és sokféleképpen elkészíthető mégis. Egyikőjük sem írta le a receptet, fejben tartva készítették mindig. Ezt a süteményt átvette az unoka is, aki viszont már leírta és készíti is. A krumplis pogácsa többféleképpen készül és mindegyikük variánsokat is süt. Zsírban/olajban, de tepsiben sütve is készítik. A nagymama flutának hívja, az anya alig emlékezett a nevére már, az unoka, pedig krumplis pogácsának hívja. A közös sütemény mellett ott van az ellenpont, amit nem tanultak meg, de külön érdekesség, hogy az előző generáció, ezen süteményeknek specialistájává vált és jeles alkalmakkor ő készíti a családnak. A vizsgálatom a várt eredménynél kevesebb közös és hagyományozott süteményfajtát mutatott, de így is igazolta számomra, hogy a sütemény készítése és fogyasztása a változások ellenére is fontos pontja a családi hagyományok ápolásának.