Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Mészáros Márta. „Édesanyám így sütötte ...” – A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül

„Édesanyám így sütötte..." 405 A válaszokból kiderült, hogy az édesanyáktól örököltek a receptek. írott formában sem az anya, sem a nagymama nem kapott ilyet, de szóban megtörtént az átadás. A válaszokból az is kiderült, hogy nem próbálta ki egyikőjük sem az összes receptet, amit hallott, vagy leírva gyűjtött, megkapott. A kipróbált, megsütött süteményeken viszont csak az anya változtatott. Az első sütés, amelyet az új recept szerint elkészített, mindig a leírás szerint történt, ha bevált, ízlett, akkor már próbálta saját ízlésükre formálni, legelőször is több citromot reszelt bele. Később, pedig már nem is méri ki a hozzávalókat, hanem úgy Játomra" teszi bele. Ezzel szemben a nagymama és az unoka mindent úgy csinál, ahogy le van írva, és később sem változtat rajta. Az unoka, pedig mindig mindent pontosan kimér, mert csak akkor lehet jó egy sütemény, ha a receptet betartják. Az anya és a nagymama nem mér és nem is kóstol meg semmit, viszont az unoka mindent kimér és mindent megkóstol, sőt ha kisül, rögtön fel is vágja. A hétköznapi és a vasárnapi sütemények után a kalendáris és családi ünnepek süteményeit vizsgáltam meg. Mindhárman elmondták, hogy saját szűk családjukban milyen ünnepeket tartanak, illetve melyek azok az alkalmak, amelyekre összejönnek. A karácsony és a húsvét előestéjét mindhárman külön, szűk körben ünneplik, vagy már nem is tartják. Karácsony első napján az anya hívja vendégségbe a lánya (unoka) családját és a férje szüleit. Karácsony másnapján a nagymamánál találkozik a bővebb család - mint az anya és unoka férjével, gyermekeivel, valamint a nagymama többi gyermeke családjaival. A húsvét ennél szerényebb, rövidebb ünnep, ekkor a vasárnapi ebéd után látogat el az anya a nagymamához, mostanában az unoka nélkül is. Nagymama a farsangot tartja még az évben, születésnapokat, névnapokat ritkán, csak kerek évforduló alkalmával. Keresztelőt említette még nagy ünnepségnek, viszont lakodalomba nem jártak. Az anya a Szilveszter, Újév napját emelte ki, neki ekkor van a születésnapja is, de a többi családtag születésnapjáról is megemlékeznek. Régebben a saját lányainak sütött tortát gyermekkorukban, mára ez elmaradt. A fiúunokája születésnapjára kezdetben készített, ma már cukrászdában rendelik a születésnapi tortát. Két éve összevont születésnapokat tartanak, nyáron, a tanyán, ahová vendégeket is hívnak. Közösen ünnepelnek, és együtt sütik meg a süteményeket is. A névnapokat is megtartják, de nem készítenek semmit. Novemberben viszont, amikor befejezik a munkát kint a tanyán, akkor egy évzáró vendégséget, „bulit" tartanak. Barátokat, családot látják vendégül ekkor. Sütemény ritkán készül, csak pogácsa. Az unoka miután férjhez ment és külön él, az ünnepnapokat együtt tartja anyja és férje családjával, azokhoz igazodva. Külön nem készül, hiszen vendégségbe megy mindenhova. A naptári ünnepek mellett számára gyermekei születésnapjai kerültek előtérbe. Először a karácsonyra készített süteményeket vettem sorra. A nagymama szerint a legszebb ünnep, nagyünnep, mert sok napig tart, és nagyon készül rá. Egy nagy kerek fonott kalácsot készít, amelyet a fa alá tesznek. Ő a másik lánya család-