Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Mészáros Márta. „Édesanyám így sütötte ...” – A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül

„Édesanyám így sütötte..." 401 és újabb ismereteket szerez. Az unoka ismeri nagyanyja szokásait, megtanulja anyja átadott tudását, de mit visz ő tovább? Az szerencsére nem kérdés, hogy süt-e süteményt, de a hogyan, és a mit, az igen. Azt gondolom, hogy a három generáció tudása nagyon különböző, de feltételezem, hogy van olyan sütemény, sütési és fogyasztási szokás, amely hagyományozódik a családon belül. Az asszonyok - a háromgenerációs család bemutatása Az általam választott családnál a célom az volt, hogy háromgenerációs legyen, ahol a nagymama, az anya és az unoka már önálló háztartással rendelkező háziasszony legyen, tudvalevően készítsenek házi süteményeket, és lehetőleg ne lakjanak távol egymástól a kapcsolattartás miatt. A kritériumok nem tűntek megszorítónak, mégis nehezen találtam rá a megfelelő családra. Az anyát ismertem régebb óta, rajta keresztül láthattam bele süteménykészítési szokásaiba, és ismertem meg az édesanyját és a lányát. A nagymama (első generáció) 1923-ban született Tompa-Felsősáskalaposon. Szegény paraszti családból származik, édesapja részesként dolgozott, nehezen eltartva gyarapodó családját. A hat gyermek közül ő volt a legidősebb, és mint leányt, iskoláit is félbehagyva, először a házimunkában, majd a közeli erdőgazdaságban dolgozva kellett segíteni családját. Édesanyja, akitől elsajátította a sütésfőzés ismereteit, fiatalon meghalt. 1946-ban házasságot kötött, négy gyermeke született. Férje erdész volt. Gyakori áthelyezések, sok költözködés után Fülöpjakab határában, az erdészlakban telepedtek le. Férje 1986-ban bekövetkezett halála után beköltözött a faluba a fiához, miután ő is elhunyt, Kiskunmajsán vásárolt házat, kisebb lánya közelében, de önállóan, egyedül él. A tanya körüli kis gazdaságukat látta el egész életében, teremtve meg családja megélhetését. Lánya, az anya (második generáció) a legidősebb gyermeke. 1948-ban született Tompán. Iskoláit a költözködések miatt több helyen végezte. Fülöpjakabra költözve először Kecskeméten, majd Kiskunfélegyházán járt gimnáziumba, és 1966ban itt is érettségizett. 1967-ben kötött házasságot, két leánya született. Adminisztrátorként dolgozott a tsz-ben, majd 1971-től 1995-ig a dohánygyárban. Ma rokkantnyugdíjas, Kiskunfélegyházán él, de 1995 óta a városi házuk mellett a tanyájukon kertészkednek tavasztól őszig. Paprikát, kaprot, petrezselymet, sárgarépát, különböző virágokat termesztenek, és saját felhasználásra állatokat tartanak. Férjével és idősebb leányával él együtt. Unoka (harmadik generáció) az anya fiatalabb lánya. 1976-ban született Kiskunfélegyházán. Általános és középiskoláit is itt végezte. 1994-ben érettségizett a helyi gimnáziumban. Vendéglátói és kereskedelmi üzletvezetői tanfolyamot végzett. Vendéglátóhelyen és sportboltban dolgozott. 1995-ben kötött házasságot, fia 1996-ban, lánya 2004-ben született. Jelenleg második gyermekéve van otthon. Mindhárom asszony házasságkötése óta külön, saját háztartását vezeti. A család római katolikus vallású.