Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Mészáros Márta. „Édesanyám így sütötte ...” – A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül

CUMANIA 22., Kecskemét, 2006 399 MÉSZÁROS MÁRTA „ÉDESANYÁM ÍGY SÜTÖTTE..." A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül Bevezetés A táplálkozáskultúra nagy karéjából egy kis szeletet vágtam ki. A házi süteményeket, - korábban mint sült tésztát, - csak második, harmadik vagy negyedik fogásként tálalták a terített asztalra. Nem volt, és ma sem a hétköznapok eledele. Mindig is ünnepet jelentett a sütemény. Hányféle változata, megjelenési formája, elnevezése van. A készítőjének pedig nagyon ügyesnek, hozzáértőnek kellett lennie. A titkot, fortélyt őrizve, majd tovább adva változott, gyarapodott a süteménykészítés tudománya. Tanulmányomban e változást és gyarapodást szeretném bemutatni egy családon belüli vizsgálaton keresztül. A három generáció, amely felöleli a 20. századot, elénk tárja a süteménysütési szokások nagy változásait is. A házi sütemény egy új színfolt a táplálkozáskultúrában. A paraszti konyhában csak a 20. század közepén jelenik meg az étrendbe tartozó főtt, és sült tészták mellett. Az új alapanyagok, új ízek, új technikák lassan hódítanak teret maguknak. Ezt a változást követem nyomon a háromgenerációs családnál, ahol a nagymama, az anya és az unoka, mind külön család, de egymásra épülve őrzik a múltat, és próbálják ki az újdonságokat. De őrzik-e a múltat? Megtanulja-e, átadja-e a családi szokásokat az ifjú leány, lesz-e családi hagyomány? Mindezt a sütemény készítési és fogyasztási szokások vizsgálatával igyekeztem felfedni. A téma számomra érdekes és különleges. A három generáció, amely felöleli majdnem a 20. századot, nagy változások, átalakulások korszaka. A paraszti életrendbe belopódzó polgári kultúra egyik ilyen változást hozó eleme az étrendbe kerülő sütemény. A néprajztudomány egyik nagy érdeklődési köre a táplálkozáskultúra, vagyis a paraszti táplálkozás módszeres kutatása. A táplálkozás az ember alapvető életszükséglete, így szoros kapcsolatban áll a természeti környezettel, a gazdasággal, az állami és egyházi központi irányítással, az egész életmóddal, a munkával, a társadalmi kapcsolatokkal, a lakáskultúrával, az ünnepelés módjával és a hitvilággal.

1 Mégis későn indult a paraszti táplálkozáskultúra kutatása. Az egyes ünnepi étkezési alkalmak bemutatása, ünnepi ételek leírása, csak egy-egy kisebb közösség szoká1 KISBÁN Eszter 1997. 419.