Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
388 Merinu Eva tétel legyen a közös hitről és az áhítatról. Aki hívő lélekkel és bensőséges lelkülettel vesz részt benne, az föltétlenül megerősödik hitében, vallása szeretetében, és nagy közösségi élményben van része. A szentségi körmenetben imádó lelkek ezrei követik a szentségi Máriát. Példás rendben sorakoznak a hívek a vezetők irányításával. Bensőséges áhítat olvasható le ilyenkor az arcokról. A körmenetben kiemelten központi elhelyezkedése van a papok és ministránsok által kísért baldachinnak, az oltáriszentséget védő, hordozható díszes mennyezetnek, és a Mária-szobrot vivő Máriás lányos népviseletbe öltözött kis csapatának. A szentségi áldásokkal tagolt körmeneti időt a búcsús csoportok áhítatos éneke tölti ki, melyet a korábban említett Köszöntünk Szentkút Csillaga című énekeskönyv segítségével követhetnek nyomon. A körmenettel a kegyhelyre visszaérkezök az Eucharisztikus Kongresszusi Himnuszt éneklik. A kegyhely plébánosának rövid búcsúzását és áldását a magyar Himnusz zárja be. Előzőleg sor kerül a búcsúban vásárolt kegytárgyak és a búcsúfia közös megáldására is. Az ünnepi nagymise, s a körmenet végeztével a búcsújáró hely ünnepe befejeződött. A búcsúfia A kegytemplom közelében árusító sátrak és pavilonok sokasága mutatja, hogy a búcsú vásár is népes szokott lenni. A búcsús központok és a vásárok között mindig szoros kapcsolat állt fenn, azaz a búcsús napok jelentős vásári napok egyben. Ezek az összejövetelek, sokadalmak nem a gazdasági élet kényszerítő ereje folytán keletkeztek, hanem gazdasági érdekek kapcsolódtak azokhoz a búcsús alkalmakhoz, amelyeken alapvetően vallási indíttatásból közeli és távoli települések, tájak népe nagy számban összegyűlt. A búcsúk alkalmával összejött sokaság jó alkalmat, jó piacot jelentett az árucseréhez. A búcsújáró helyek így nagy szerepet játszottak a települések, városok növekedésében, utak kialakulásában, s vásári alkalmak megteremtésében. 44 Ezeken a vásárokon élvezeti cikkeket (étel, ital, édesség) és emléktárgyakat árultak. A búcsúfia kisebb értékű, szerény ajándék, amelyet a búcsúsok hazavisznek, hogy örömöt szerezzenek az otthon maradottaknak. Szívesen vásárolnak a búcsúsok gyertyákat, amelyek egyszerűek, de vannak nagyobb méretűek is, amelyek díszesek, s olykor a kegykép másolatával díszítik őket. A leggyakoribb szentkúti búcsúfia a kegyhelyi szentkép volt, a hátára nyomott imádsággal, könyörgéssel. Kis szentképekre azért volt szükség, hogy a zarándokok búcsúfiaként emlékül magukkal vihessék. A feliratokkal, rövid imaszövegekkel ellátott szentképek révén egy-egy búcsújáróhely híre messzi vidékre elterjedt. Egy régi Mátraverebély szentkúti szentképen lehet olvasni a következő nyomtatott, esetleg kézzel írt szöveget: BARNA Gábor 1986. 39.
