Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 37 PERVANICA A Muhi János-féle térképen Szivác/Sivac dél-délnyugati - Engel Pálnál viszont Telek délkeleti - részénél levő Pervanica középkori előzményei jelenleg nem ismertek. A zombori náhijébe sorolt település neve először az 1578-as defterben tűnik fel, itt ekkor 12 hánét számláltak össze, 1590-ben 11 adófizető háztartást. A pusztává vált falu Szivác/Sivac határába olvadt.

224 KAMARÁS Az Engel Pál szerint Ószivác/Stari Sivac területén egykor volt - 1198-ban dézsmakerületi központként említett

225 - Kamarás faluban, melyet Komorás néven a zombori náhijébe soroltak, 1578-ban 32 hánét jegyeztek fel a defterek.

226 E tájon ilyen nevű településről sem Iványi, sem Csánki nem tud, és nem szerepel Muhi János térképén sem.

227 Középkori említése nem ismert, így az sem, hogy a 16. század végén népessé vált falu mekkora lehetett a török hódítás előtt. Egyelőre tehát pontosan nem határozható meg, hogy az „Ó- és Uj-Szivacz alatt nyugatra a Ferenc csatorna alatti földrész", melyet Kliszának hívtak, melyik középkori település templomáról kaphatta nevét. Telek város (egyik?) templomaként való azonosításának ellentmond, hogy Teleháza puszta nem ezen a területen, hanem ettől északnyugati irányba feküdt (bár a középkori Telek kiterjedését természetesen nem ismerhetjük). Kamarás falu - amennyiben tényleg errefelé volt, északkeleti irányba fekszik attól a területtől, ahol Bács-Bodrog vármegye 1905. évi „közigazgatási és földmívelési térképe" jelöli a Klisza határrészt (3. ábra). Muhi János 1944-es térképe itt nem mutat Kliszát, Pervanicát viszont erre a tájra teszi.

228 Mivel Pervanica (vagy elődje) középkori története sem ismert, Kuszaként való azonosítása bizonytalan, bár némiképp valószínűbb az előbbi két településnél. 17. ÚJVIDÉK/NO VI SAD - KLISSA: SZAJOL FALU „ Újvidék határában a várostól nyugatra az alsó Szajlova puszta fölött Pirostól keletre a Ferenc csatorna mindkét partján van Klissa puszta.

229 Ez az a Klisza/ ENGEL Pál 2002. (BCS 95. sz.); IVÁNYI István 1909. I. 101-102. Iványi a településnév török kori említésénél a Pervancza, Pervancia névalakokat sorolja fel, Engel Pál csak Pervanicáról tud. Uo. GYÖRFFY György 1987.

1. 223. ENGEL Pál 2002. (BCS 90. sz.) Csánki Dezső Szilbács/Silbas vidékén vagy ettől északra feltételezi. CSÁNKI Dezső 1894. 152.; Engel Pál Kamarás faluja valóban ettől északra, bár viszonylag távol feküdt. ENGEL Pál 2002. (BCS 90. sz.); Iványi Boldogasszonytelke/Gombos/Bogojevotól nyugatra, a Duna partján levő „Kamaris vagy Kamaristye" néven ismert területtel véli azonosnak. IVÁNYI István 1919. II. 120.; MUHI János 1944. 69.; Györffy Csánkira és Iványira hivatkozva úgy véli, „helye biztosan nem állapítható meg. " GYÖRFFY György 1987.

1. 223. MUHI János 1944. 69. IVÁNYI István 1909. I. 85.; „Újvidék [...] b) Határában Szajlova puszta fölött egy 'kiissza' nevű részen templom rom." DUDÁS. Gyula 1897. 127.; „Templomrom Szajlova puszta mellett a Kiissza dűlőben." ROEDIGER Lajos 1902. 230.