Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
376 Merinu Eva Égy pásztor a fiával legeltette a nyájat. A fiú mögszomjázott, oszt ahogy mönt vóna, akkó annál a fánál fölnézött, és a fa tetején möglátta a Szüzanyát a kis Jézuskával. Es akkó, hogy mivel nem tudott má - hát nagyfiú vót, már 13 éves lehetett vagy mennyi- nem tudott beszéni. Es akkó utánaszól az apjának, hogy menjen vissza, mer a Szüzanya mutatta neki, hogy ott a víz. Es fölfakadt a földből. Ott, ahun a kút van most. Es akkó az apja után szólt, az mög mögrökönyödésire visszanízött, visszamönt, hogy a fia így nízött főfelé a fára, nem tudta eetaláni, hogy mi az. Es akkó visszamönt, azt mondja neki, hogy té beszész? Azt mondja, igen. Aszongya, ott van égy néni. Aszongya, égy kisfiúvaa. Akkó nézött föl, akkó möglátták, hogy ott van a Szüzanya. Es akkó ennek nagy híre terjedt, aztán ...de nem tudom úgy elmondani, ahogy ez a történet van, de nagyon szép. Palkó Julián és Orbán Márk leírása alapján a történet pontosan a következőképpen hangzik: A verebélyi pásztor - születésétől fogva - néma gyermekével együtt őrizte a nyájat, itt az erdőben. A gyermek megszomjazott és vizet keresett. Egyszerre egy fa lombjai között megjelent neki a Boldogságos Szűz, karján a kis Jézussal, és egy lópata alakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutatott. A fiú lehajolt, ivott belőle, és utána nyomban apja után kiáltott. Az apa álmélkodva kérdezte fiától: „Mi történt veled?" A fiú örömtől sugárzó arccal felelt: „Egy csodálatos szépségű és jóságos arcú asszonyt láttam az imént kisgyermekkel a karján, aki egy forrásra mutatott. Ittam ebből a forrásból, és íme tudok beszélni." Az apa megnézte a forrást, és ásni kezdett azon a helyen: így alakult ki Szentkút. 35 A Mária - kegy szobor eredetére vonatkozóan a hagyomány azt tartja, hogy a verebélyi pásztor faragta hálából, fia csodás gyógyulása emlékére. Mások szerint viszont a török időkből való, és az itteni remeték keze munkája. 36 A búcsúsok adományaiból készült a lourdes-i barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is, az ünnepi nagymisék színhelye. A búcsúk alkalmával itt tartják a miséket, mivel korábban a nagy tömegnek csak kis része fért a templomba, a többség hangszórókon keresztül hallhatta, ami a templomon belül történik. A lourdes-i barlang falán hálatáblácskák sokasága látható, mely az imák meghallgatására emlékezteti az előtte imádkozókat. A mai kegytemplomot Almásy János építtette 1758-1763 között, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Mennyezetfestményei a Szűzanya első itteni gyógyítását, a Szűzanya mennybevitelét, valamint Szent László király szentkúti vízfakasztását ábrázolják. Mellékoltárait Szent Anna asszony és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték. A templom előtti Szentkút vizét sokan hordják haza saját, illetve az otthon maradottak számára. De hasonlóan gyógyító hatásúnak tartják a Szent László forPALKÓ Julián OFM - ORBÁN Márk OFM 1999. 10. BARNA Gábor 1990. 114.
