Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
A helvéciaiak búcsújárási szokásai 375 idején a templomok megteltek könyörgökkel. Mind gyakoribbá váltak a nagyobb csoportok búcsús menetekben való felvonulása. A Szentkút eredetét Szent László nevéhez fűzik. Róla is nevezték el az itt található forrást. Keletkezésének történetét Szent László „ugratása" címen is ismerik, melyet adatközlőm az alábbiak szerint mondta el. Akkor vót ott égy csata. Most azt nem tudom, hogy a törökökkel-é vagy a tatárokkal háborúzott 32 ... [A kunokkal] ... háborúzott Szent László király, és annyira nyomta őket már visszafelé az ellenség, hogy az emböreit akarta menteni, de vót égy szakadék. Ilyen sziklák, mint a hegyekbe. Mög is van az még. Aztán az összes emböreit átugratta rajta. О maradt utoljára, és má annyira közel vót az ellenség hozzá, hogy má úgy vót, hogy eefogják. Es akkó a lovát mögsarkantyúzta, átugratott a sziklán. Es mind a négy lába a lónak égy helyön állt mög a sziklába, és mind möglátszik a patanyoma neki. Oszt víz is fakadt ott. És idővee, má sok évszázaddaa utána leszakadt az a szikla. Mer annyira szétnyílt, hogy az ellenség nem tudott átmönni rajta ... utána. Es akkó ezök belevesztek akik odarohantak, hogy átugratnak, de nem bírtak, mert beleszakadtak oda. Ott haltak mög, s így nem bírták elfogni őket. Es ez a legendája a Szent László forrásnak. De kiapadt már, mer ugye bányásztak arra, osztán kiapadt. Barna Gábor leírása kissé különbözik az előbbi változattól. Könyvében azt olvashatjuk: A legenda szerint 1090 körül ezen a tájon harcolt Szent László király a betörő pogány kunokkal. A csata hevében egyszerre csak azt vette észre, hogy elszakadt a katonáitól és ellenség veszi körül. A menekülés útja csak egy mély vízmosás felé állt nyitva. Amikor azt átugrotta, megszabadult üldözőitől. Lova patája nyomán pedig forrás fakadt. 33 A Szentkút forrás keletkezéstörténete szintén hasonló, de Palkó Julián és Orbán Márk szerint az ősi hagyomány a következőképpen őrizte meg az eseményeket: A király kísérőit elhagyva egyedül jutott el a mai szentkúti-völgynek ismert részre. A szomszédos hegyoldalakon táborozó kunok felismerték a magányosan hírszerző útján járó királyt. A kunok biztosak voltak abban, hogy elfogják őt. A legenda szerint a király, mikor észlelte a közeledő veszedelmet, a Boldogságos Szűzhöz folyamodott segítségért. A segítség nem is maradt el: paripájával sikerült átugratnia az előtte lévő széles és mély szakadékon. Üldözői döbbenettel álltak meg a szakadék szélén. Később észlelték, hogy a király lovának patkója úgy belesüppedt a kőbe, mintha az viasz lett volna. A patkószegek nyoma is meglátszott, melyből kristálytiszta víz tört elő. 34 Szentkút kegyhely valószínűleg 1051 és 1200 között alakult ki, és vált az ország egyik leglátogatottabb búcsújáró helyévé. Az első legenda keletkezésének idejét is erre az időpontra teszik a kutatók, mely egyik adatközlőm elbeszélésében így szól. Palkó Julián és Orbán Márk leírása szerint Szent László király uralkodásának idejében a kunok három alkalommal törtek be a magyar földekre. László király mindhárom estben megverte őket. Ezek közül az egyik kiterjedt a Mátra környékére is. PALKÓ Julián - ORBÁN Márk 1999. 24. BARNA Gábor 1990. 113. PALKÓ Julián OFM - ORBÁN Márk OFM 1999. 9.
