Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

32 Wicker Erika SZENTTAMÁS Az Iványi István által „Szt.-Tamás'''-nak nevezett település biztosan Szenttamás/Srbobrannak, Turja/Turija nyugat-északnyugati szomszédjának felel meg, bár az okleveles adatok egy másik Szenttamásról (az 1578. évi defterben Tomasovce) is tudósítanak, ez azonban Bácstól északnyugatra feküdt.

185 A középkori Túrjával szomszédos Szenttamás, akkor Tamaus első ismert említése - Péter plébánosának nevével együtt - az 1338-1342. évi dézsmál aj síromból ismert, ezt követően adomány levelekben, birtokiratokban gyakran szerepel.

186 Szentomás 1578-ban a bácsi náhijébe tartozott, itt ekkor és 1590-ben is 23 adófizető háztartást írtak össze.

187 A török hódítás után is lakott maradt, a határőri sánc része lett. Határába részben (Turia, Verbász és Felity) vagy egészen (Kutas, Szirnievo, Kipove) több középkori település és kamarai puszta területe olvadt be; közülük a 19. század elején már csak Devecser, Sofornya és Kutas pusztákat és egy Tuk nevű dűlőt említenek. Ezek közül a mai Verbász/Vrbas, a középkori Verbász (ma Újverbász/Novi Vrbas) és Orbász (ma Overbász/Stari Vrbas)

188 nyugatra esik Szenttamás/Srbobrantól, Felity, a középkori Fejéregyház, a defterek Felity települése pedig messze északnyugatra,

189 Kutas, a szabadkai náhijebeli, 1578-ban Kutos néven már pusztaként jelzett egykori falu

190 viszont a határ északi részét képezi. Kipove, ma Kipovo/Szenttamási tanyák ill. szállások ugyancsak északra fekszik,

191 közép- és kora újkori történetére vonatkozó adatokat nem sikerült találnom. (Esetleg lehet Kutas nevének változata?) Szirnievoról még ennyi adat sem maradt fenn,

192 és eléggé erőszakoknak tűnik Sofronya/Soponyával való azonosítása. Ez utóbbit, a középkori Sopron/Kissopront 1578-ban már pusztaként jegyezték be a bácsi náhi1 5 „Szent-Tamás. Zenth Thamas. (1467: Muz. üt., 1425: br. Révay es. üt. Div. fam. V. 3.) Mint a Zsámhoki, majd mint a (kecskeméti vagy vajnczai) Patolcsi cs. birtokát Büki (Böki), Hullatag sat. helységekkel együtt említik, a hol kétségkívül feküdt is. (Ma csak Verbász közelében találunk ily nevű falut. - V. ö. a Szalánczi cs. a.)" CSÁNKI Dezső 1894. 164; A Verbasz/Vrbas/Orbászpalota melletti Szenttamás a mai Szenttamás/Srbobrannal azonos.; Egy másik Szenttamás, az 1578-ban 11 hánés Tomasovce, Bács/Bac északnyugati részén feküdt. ENGEL Pál 2002. (BCS 13. sz.); A települést nem találtam a térképén. Ezt a Tomasócot említi Steltzer és Iványi is. STELTZER, Friedrich 1883. 42.; IVÁNYI István 1907. III. 123.; „Szenttamás" név alatt Iványi adatai hol az egyik, hol a másik Szenttamásra vonatkoznak. IVÁNYI István 1907. IV. 132-133.; Egyik sem azonos a tőlük távolabb, délkeleti irányban fekvő Tamáslaka/Tomasevaccal. 186 IVÁNYI István 1907. IV. 132. 187 ENGEL Pál 2002. (BCS 50. sz.); IVÁNYI István 1907. IV. 132. 188 Előbbiről nincsenek közép- és kora újkori adatok, utóbbit 1578-ban a bácsi náhijébe Verbászként, 40 hánéval jegyezték be. ENGEL Pál 2002. (BCS 48., 49. sz.) 189 Fejéregyház, az 1578-ban a szabadkai náhijébe tartozó Felity ma Bácsfeketehegy/Feketic déli határának Velity nevű része. ENGEL Pál 2002. (BCS 71. sz.); Nem tévesztendő össze a középkori Félegyház/Velity faluval, a bácsi náhijében 1560-ban Felity néven 5 hánéval jegyzett településsel, mely - ugyancsak Velity néven - ma Bács/Bac déli részén van. Uo. (BCS 26. sz.) 190 ENGEL Pál 2002. (BCS 70. sz.) 191 Iványi István csak annyit tud, hogy „Görög 1802 után kiadott magyar atlaszában Quits mérnök vmegyei térképén Feketehegytől keletre van, Kutas puszta alatt. [...] Müller J. 1769. évből való térképén Devecserrel egybevéve Devetser vagy Kipove-nak írja. " IVÁNYI István 1909. II. 134.; Engel Pál nem említi. 192 IVÁNYI István 1907. III. 107-108.; Engel Pál nem jegyez ilyen nevű települést.