Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 307 Zasto karas kral] Mateja Mért szidod Mátyás király Zemlje gospodar A földnek ura Nis vidio kocmaricu Nem láttad a kocsmárosnét Alkakosamja. Ahogyan én. Popijo Ы celu Pestu Meginnám az egész Pestet I pol Budima Es a fél Budát Jos ko tomu sarcakonja Es még ehhez sárga lovat Dva zajedan dan Kettőt egy napon. 51 A tamburásbanda prímása Rakiás S. József énekelte a következő dalt: Lassan hajtsál, hogy a kocsi ne rázzon, Hogy a szívem a babámért ne fájjon, Nincs az úton se orvos se patika, Babám gyógyít nem a Snájder Lacika.

252 A lírai dalokban még gyakrabban kerül elő a ló, s egyre inkább szerelmi jelképes értelemben. A mulatozó, nagyvérü ember így dalolt: Kis pej lovam arra van szoktatva, Többet szalad éhen, mint jóllakva, Én magam is arra vagyok szokva, Szeretem a más asszonyát lopva.

253 A Jelképtárban a ló címszó alatt olvashatjuk, hogy a nemzetközi - elsősorban népi szóhasználatban - a /óval kapcsolatos tevékenységek a nemi aktust is jelenthetik. A magyarban ilyen kifejezések pl. a meglovagol, megnyergel, megpatkol (lásd: megpatkolt boszorkány), legeltet, itat, abrakoltat, Szerelmi jelkép lehet a ló fához kötése, megbéklyózása, felszerszámozása. A férfit a lovas, az ostor, a sarkantyú, alkalmanként a ló jelképezi. A nő a nyereg, a kengyel, ha pedig a ló a férfi, az esetben s. fa, a fű, az abrak, a víz a nő. Szinte példatárát adja a lóval kapcsolatos szimbólumoknak az a pajkos versezetű nóta, aminek első sorát még Pálóczi Horvát Ádám is leírta híres 18. század végi kéziratos dalgyűjteményébe, az Ötödfélszáz énekek-be. 1 FEHÉR Zoltán - FEHÉR Anikó 1993. 2 Uo. 88.