Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
26 Wicker Erika tőle délre, Lality északi részéhez pedig az 1742-ben már pusztaként jelzett Perkoszova, melynek középkori adatai ugyancsak nem maradtak fenn. 148 Kettőjük között, Lality tói északkeletre feküdt Engel szerint Aracsa, melynek neve a 15. században gyakran feltűnt különböző okiratokban. A török korban is lakott maradt: a zombori náhijebeli Borocsinban 1578-ban 18 hánét jegyeztek fel. 149 Helye azonban - akárcsak Perkoszováé, - bizonytalan. Végül pedig Aracsa és Tolmács között volt Kereked, melynek néhány középkori adatát ismerjük, a török korban azonban már nem említik. Nevét Szilberek/Backi Brestovac déli részén Gakovo őrzi. 150 Meg kell még említeni Lality déli, Garé keleti szomszédját, egy Macsal nevű, az 1522. évi dézsmajegyzékben Gare előtt említett települést, mely Podgajác/Ligetaljával, Lalitynak Hódság/Odzaci felé eső pusztájával azonosítható. Podgajceban 1554-ben 2 fizető és 5 nem fizető hánét jegyeztek fel a defterek, előbbiek száma 1561-ben 12, 1570 körül pedig már csak 3 volt. 151 A szinte a település megszűnését jelentő háne-csökkenésre nincs magyarázat, amint arra sem, hogy Podgajci=Macsala településen, a mai Lalié délnyugati részén volt Podgajacznak miért nőtt 1578-ra a lakossága annyira, hogy ekkor 19 adófizető háztartást jegyeztek fel a defterek. 152 1590 táján ismét csökkent a település népessége, ekkor 12 adófizető háztartásról tudunk. Jelenleg nem feloldható Iványi István azon adata, mely szerint „ugyanott más Podgajce vagy Mahala* van említve 1590-ben 20 adózó házzal. " 153 A fentiek arra utalnak, hogy a középkori Lality környékén igen sűrű településhálózattal kell számolnunk. Mivel azonban sok falu azonosítása (és középkori múltja is) igen bizonytalan, a Klissa azonosításánál - figyelembe véve, hogy az „Lality falu nyugati oldalán az alsó Megyés pusztában" volt, -jelen adataim szerint igazán két település jöhet szóba: Lality és Garé. LALITY Középkori történetéről semmit sem tudunk. Csánki Dezső nem említi, az Engel-féle térképen ugyan szerepel, de a településjegyzékben adatok nélkül van felsorolva, ráadásul a középkor végén már Lality pusztaként. 154 Iványi István is 148 IVÁNYI István 1907. V. 95.; Engel Pál a nevén és azonosított helyén kívül nem közöl adatokat. ENGEL Pál 2002. (BCS 10. sz.) 149 ENGEL Pál 2002. (BCS 23. sz.); IVÁNYI István 1907. III. 2-3.; CSÁNKI Dezső 1894. 142.; Csánki is ezen a tájon keresi. Uo.; Az 1578-as adatot Engel közli: ENGEL Pál 2002. (BCS 23. sz.) 150 IVÁNYI István 1907. V. 49.; Iványi pontos helymeghatározást nem közölt, csak annyit jegyzett meg, hogy „Hódság és Bács vidékén lehetett." Uo.; Engel azonosította a Szilberek/Backi Brestovac déli részén levő Gakovoval. ENGEL Pál 2002. (BCS 6. sz.) 151 IVÁNYI István 1907. V. 103. 152 ENGEL Pál 2002. (BCS 23. sz.) 153 IVÁNYI István 1907. V. 103.; Iványi ugyanitt a csillag (*) feloldásaként megjegyzi, hogy a „Mahala török szó, városnegyedet, városrészt jelent. " Forrásközlés híján nehéz eldönteni, nem félreértés-e, hogy városrésznek nevezték a törökök a viszonylag kis Macsal falut.; Steltzer Frigyes „Machal (Mocsári)" nevű települést említ. STELTZER, Friedrich 1883. 25.; Mocsári említésére ezen a vidéken máshol nem akadtam rá.; Máshol azonban „Mahala oder Podgajcze"-kén[ említi a települést. STELTZER, Friedrich 1883. 42. 154 ENGEL Pál 2002. (BCS 23. sz.)
