Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében
„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 255 karácsonykor gyüttek be a faluba.™ Árvíz idején csunnyal (fatörzsből kivájt bodonhajóval) vitték a takarmányt s a gondozók is így jártak ki. 7 A tehetősebb gazdáknak, mint például Matota Péteréknek, két szállásuk volt: egy a szarvasmarháknak, egy pedig a lovaknak. Ez utóbbiakat ugyanis nem volt tanácsos együtt tartani a marhákkal, mert azok hamar betetvesedtek, s tőlük a lovak is elkaphatták. A szegényebbek meg úgy oldották meg a teleltetést, hogy egy istállóba két család is beszállásolta a lovait. Egy istállóba két család lova is vót telelőbe. Hasonlóan közös istállóról tudósít egy 1841-ben kelt szerződés. ...A fölső szálláson levő tulajdon szállás tanya épületem mellett levő darab puszta Telkemet Matota József Тек. Vigyázó Uraság Jobbágyának húsz, azaz 20 váltó frtokon örök áron olly feltétel alatt eladtam légyen, hogy az szállási szomszédok jelsül Matota József alulírt Matota Balázs, Szűcs János, Szűcs Mártony, Guti Mártony, Illés Mihály és Illés Lukáts által közös szállási épületet tsináltathassék, mely házat mivel Matota József már tulajdon költségén 80 váltó forintokon felépítette ezen, s a Telek árában összesen tehát 100 váltó frtokban általveszi a nevezett gazdaság az egész épületet Telkestől együtt, s a 100 frtok aránylag mindenki által néki kifizetődvén ezen épület Telkestől 10 gazda tulajdonává válik. 81 Téli időben hosszú szőrt eresztettek az állatok, megették maguk alól a ganét is. Ezekben az épületekben gyakran kinn aludtak a gazdák is, máskor meg reggelenként gyalogoltak ki, hogy ellássák az állatokat. Mivel gyakran nem volt elegendő takarmányuk télire, fűzfaágakkal etették a jószágokat, így nem csoda, ha sok elhullott közülük. Tavasszal, mikor ment ki az ember a szállásra: Szomszéd, gyüjjön segíteni, fölemeljük a lovat. Nem bírt fölállni. Nem vót (neki) mit enni. 82 Az istálló Bátyán általában az alföldi típusú hosszú parasztházakkal egybeépítve, azzal egy fedél alatt, az épület végében volt, amelyet a fészer követett. Ez utóbbiban tartották a kocsit és a szerszámokat. A szállásokon azonban még akadt néhány olyan épület elrendezés is, amelyben a lakóépület külön állott az istállótól. Az istálló bejáratával szemközti fal mellett húzódott a deszkából eszkábált jászol. Nagyobb gazdáknál kétoldalt állott a jászol. Külön a lovaké, külön a teheneké. Újabban sok helyen már beton jászlakat használtak. Peremébe voltak a jászolkarikák, amelyekhez az állatokat kötötték. Ha tehenet is tartottak a lovak mellett, a két állatfajt strajfa választotta el. Volt, aki a strajfa egyik végét a jászol szééire helyezte, a másik végét meg a földre a lovak lábához. De általában fel volt függesztve láncra a strajfa, s a gerendáról lógott. Nagyobb gazdáknál az istálló sarkában állott a béres hálóhelye a kuszlik. A takarmányt általában az istálló padlásán tárolták, de volt olyan is, ahol az udvarban külön álló polyvás volt erre a célra. 9 FEHÉR Zoltán 1974. 123. °Ak.:PerityPál, 68 é. (1971). ' BL Bátya, Községházi iratok 1841/132 Matoracz Mihály és Matota József adásvételi szerződése. 2 Ak.: Harangozó Márton, 78 é. (1966).
