Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

254 Fehér Zoltán nem láttam. Mer nem szabad vót kivallani neki, mer a többi bandák valami kárt csináltak vóna a gulyába vagy a csikókba. 7 Jószágteleltető szállások, falusi istállók A régi iratokból kitetszik, hogy a 19. század első felében még a jószágokat a falutól néhány kilométerre álló (részben máig meglévő) szállásokon tartották. Bátya tehát kétbeltelkes, megosztott település volt. Ennek a településtípusnak a kialakulása részben a kertészkedéssel, részben az állattenyésztéssel magyarázható.

68 Kapitány János ugyanis így beszélt a régi lótartásról: Az öregapámnak vót tizenkét lova. Az kiment tavasszal a legelőre, ősszel gyütt csak haza. Kiment a ló, és hazagyütt a csikóval. A bátyai gulyák híresek vótak, és ezek a ménesek is, mer ez nem szikes talaj, jó minőségű fű termett rajta. Attul hízott a jószág. Rideg gulyák vótak és ezek a ménesek is.

70 A félrideg tartásról így beszélt: Szent György napkor kihajtottak, András napkor behajtottak. Télen engedték csak haza a csikókat. Nyáron a legelőn éjszakára karámba vótak. A karámokat durungokbul állították.'

71 Szinte ugyanezt írja Bajnai József 1862-ben megjelent Sárközi árvízkönyvében: Л tenyészkanczák a ridegmarha (növendékek vagy meddők) kora tavasztól késő őszig gulyánkint pásztorra bízva, Isten szabad ege alatt éltek és szaporodtak, s az irigylendő gazda csak a tél kezdetén kezdett örülni számos és szép lábasjószágának, elszörnyülködve a nem vélt számon, s rögtön összeütött valamiből téli szállásul szolgáló marhaólakat.

12 Bátyán nyilván nem kellett hirtelenében összeütni a jószág számára téli szállást, mert régen megvolt már az a paticsfalu, nádfödeles épület, ahol a lábasjószág kihúzta a telet. Szűcs Péter Pálné emlékezett arra, hogy az 1800-as évek végén a szomszédok téli időben: Hajnalban azzal ébresztették egymást a faluban: gyerünk, sógor, szállásra a jószághoz.'

73 Sáfrán József szerint: Télön kigyütt egy öreg, az etette a két-három darab jószágot.

14 Sáfrán Józsefné meg úgy tudta, hogy: Egy hétig is kinn vótak az öregök. Esetleg a szomszéd jószágát is gondozták. Sáfrán József így mesélt: Télön kigyütt egy öreg, az ötette a kéthárom darab jószágot. Ott vót kóró

16 Egy sajátos életforma kezdett kialakulni: Négy-öt istállóhoz fölváltva möntek ki ketten-hárman, ott is maradtak pár napra őrizni és ötetni a lovakat

11 Voltak olyanok is, akik egész télen kinn laktak csak 68 FEHÉR Zoltán 1974. 69 Ak.: Kapitány József, 69 é. (1969). 70 Ak.: Kapitány János, 69 é. (1969). 71 Ak.: Uö. 72 BAJNAI József 1862. 73 Ak.: Szűcs Péter Pálné Perity Margit, 82 é. (1968). 74 Ak.: Sáfrán József, 73 é. (1962). 75 Ak.: Sárán Józsefné, 77 é. (1962). 76 Ak.: Sáfrán József, 73 é. (1962). 77 Ak.: Kapitány János, 69 é. (1969).