Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
20 Wicker Erika 1578-ban és 1590-ben pedig 17 hánét jegyeztek fel a defterek. Engel ezt a települést a mai Doroslovo/Doroszlo déli részére teszi, térképén tehát a délebbi azonos nevű falunak felel meg. 110 1662-ben elpusztult helységként említik, s nem is szerepel az 1699. évi kamarai összeírásban. „Ezek után lassankint ismét telepedtek le itten, de nem a régi Doroszlón, hanem föllebb, Zsarkovó pusztán. " A régi falu helye puszta maradt, a tőle északabbra alakult új település határába mind Zsarkovi/Zarkovac, mind a Klusza területe beolvadt. 111 Doroszlón a „ Klisza vagy Klusza nevű puszta " azonosítása tehát nem egyértelmű: részben a terület helyének egymásnak ellentmondó leírásai, részben két egyformán szóba jöhető település: Fábiánfalva és a régi Doroszló miatt. A kérdés kulcsa nagy valószínűséggel a Fábiánfalvánál már említett templomrom. Erről ugyan Iványi azt írja, hogy Doroszlótól keletre volt, ám ez a mai Doroszlóra vonatkozik, s nem a régi középkori falura, amely a 17. század közepén elnéptelenedett. Mivel az új falu nem itt, hanem néhány kilométerrel északabbra alapult meg, a régi település még esetleg álló épületei hamar elpusztultak, temploma romossá vált. A doroszlói Klisza/Klusza területnek nevet adó templom azonosítása csak a középkori Doroszló és Fábiánfalva területének, és „a régi templom romja, és utóbbi helyen még egy régi falunak" jövőbeni meghatározásával kísérelhető meg. 7. GYURGYEVO/SAJKÁSGYÖRGYE/DURDEVO/ - KLISZA: ÚJFALU VAGY BOZÉ „Gyurgyevó alatt is van egy Klisza. Midőn a temerini lakosok 1799-ben Csajkás szolgálatra vállalkoztak és 1800-ban Gyurgyevó új falut megtelepítették, egy Klisza nevű pusztát is kaptak. " Ez az új település, a mai Sajkásgyörgye/ Durdevo, 113 nem tévesztendő össze Temerin lakott részéhez dél felől csatlakozó Hadikföldje/Staro Durdevoval. Gyurgyevot Steltzer és Iványi az 1350-ben említett Almás-Szt. Györggyel azonosította, mely az 1570-ben Gyorgyevac néven szerepel a török defterekben. 114 Ennek azonban ellentmond, hogy a település újkeletű, s nevét bizonnyal éppen 109 IVÁNYI István 1909. III. 29-30.; Az 1578. évi adat: ENGEL Pál 2002. (BCS 5. sz.) 110 ENGEL Pál 2002. (BCS 5. sz.); A másik Doroszló helyét csak általánosságban azonosítja a mai településével. Uo. 111 IVÁNYI István 1907. III. 30-31.; „Az 1880. évi katonai térkép Doroszló falu alatt Szonta mellett tünteti fel a régi Doroszló pusztát. Ugyanezt 1883-ban Szentegyházi erdőnek írja." Uo. 31.; A Doroszlóhoz legközelebb eső jelenlegi Zsarkovác/Zarkovac Sztapár/Stapartól északra van, de túl nagy a távolság ahhoz, hogy kapcsolatba hozhassuk Doroszlóval. Ilyen nevű települést Bács és Bodrog vármegyékben sem Csánki, sem Engel nem említ.; Iványi szerint 1660-ban tűnik föl először a neve, a török hódoltság után puszta lett, majd 1758-tól Doroszló határába olvadt. IVÁNYI István 1909. II. 180. 112 IVÁNYI István 1909. I. 85.; „Gyurgyevó határában délfelé 'Kiissza' nevű területen régi várromok." DUDÁS Gyula 1897. 125.; „Gyurgyevó. Régi várrom a Kiissza dűlőben. " ROEDIGE Lajos 1902. 227. 113 1904 óta Gyurgyevó hivatalos neve Sajkásgyörgye IVÁNYI István 1907. IV. 44., 112. 114 STELTZER, Friedrich 1883. 9.; IVÁNYI István 1909. 1. 73.
