Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében
192 Bereznai Zsuzsanna - Schon Mária külön-külön kocsmája volt. A két leghíresebb kocsma a Bakos-féle és a Nagykocsma volt, de volt még egy harmadik is a faluban. 25 Reggeli teendők A lakodalom napján a lakodalmas főzőasszony és a főzésben segítő asszonyok reggel 5 órakor már elkezdték a munkát. Általában hivatalos főzőasszonyt fogadtak. A pecsenyék a kemencében sültek, nagy tepsikben 26 sültek a kövér libák, kacsák. A konyhai tűzhelyen kívül azonban még szabadtéri tűzhelyeket is felállítottak az udvaron. A paprikás üstben főtt. Az üstházak megjelenése előtt agyagból készült lakodalmas fazekakat 27 is használtak a leves és a káposzta főzéséhez. A XX. század első felében még e többféle sütő-főző alkalmatosságokat egymás mellett alkalmazták. Az udvaron nagy tűzhelyet állítottak az agyagfazekak számára. Ez úgy történt, hogy téglákból kirakták a tűzhelyet, rá homokot szórtak, s abba húzták bele az agyagfazekakat. A tűz a rakott tűzhely körül égett, úgy kellett átnyúlni fölötte. A lakodalmi szezonban a kocsma udvarán felállított, téglából és homokból rakott tűzhelyet nem bontották le az egyes lakodalmak után. Ilyen nagy agyagfazeka nem mindenkinek volt a faluban, csak a kulákoknak. Akinek nem volt, tőlük bérelhette, de így is 3-4 helyről kellett kölcsön kérni egy nagyobb lakodalomhoz. Legalább 5 agyagfazékban főtt ott az étel. Ezt a nyitott tűzhelyet - a háznál rendezett lakodalom esetén - gyakran a fészerben építették fel az eső, hó vagy a szél miatt. A körben helyezték el a lakodalmi fazekakat, agyaggal körülvették, hogy át ne égjenek az edények a tűztől. Először sárral körben bevonták, és lassú tüzet raktak, mondván: Akkor lesz jó a húsleves, ha lassú tűzön fő. A tűzhely valamivel alacsonyabb volt az asztalnál. A Millmuasi elkészítéséhez 15 literes lábasokat vettek, mert egy örökkévalóságig kellett keverni, hogy a Millmuas oda ne kapjon. A lakodalom napján az ifjú pár elment a reggel 7 órai misére gyónni és áldozni. De oda még nem ünnepi díszben mentek, csak rendes ruhában. Az 1940-es évektől inkább az előző napon, általában pénteken mentek gyónni és áldozni. Ha a menyasszonynak vagy a vőlegénynek meghalt korábban valamelyik szülője, akkor a szokás úgy diktálta, hogy az esküvő napján a reggeli gyónás után elmenjenek a temetőbe. Ha háznál volt a lakodalom, a bútorokat kihordták az udvarra, de ahol sok népet vártak, ott inkább a kocsmát bérelték ki. A lakodalom idejére és helyére vonatkozó nemesnádudvari és császártöltési sváb szokásokat lásd: BEREZNAI Zsuzsanna 2005. 226. Lakodalmi tepszik (tepsik): Hochzaitlepse. Fekete agyagfazekak: schwazi erdini Hüfa, lakodalmi fazekak: Hochzaithüfa.
