Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 151 szántó kihasználtságáról, a vetésforgók összetételéről is. Egy önellátásra képes gazdaság kialakítására törekedtek, minden helyet és adottságot kihasználtak. Az iskola gazdaságának területe 193 kh 1480 n.öl volt, egy része homok és futóhomok, másik része kötöttebb homok-agyag keveréke. A gazdaságot két vetésforgóban kezelték, egy hármas és egy hatos vetésforgóban. A terület művelési ágak szerinti megoszlása 1909-ben a következő volt:

26 Szántó 116,5 kh Rét 16,1 Legelő 21,7 Konyhakert 3,5 Füzes 0,81 Szőlő 3,77 Tiszti illetménykert 1,5 Belsőség 7,61 Utak, árkok 7,03 Állami faiskola

27 9,7 Gazdasági egyleti szőlő

28 3,56 Gyümölcsös 1,63 A szántó kihasználása (kh):

29 Búza 11,44 Rozs 16,46 Árpa 12,45 Zabosbükköny 23,29 Tengeri 7,12 Répa 11,73 Burgonya 1,44 Dinnye 2 Uborka 1 Magrépa 0,05 Szöszös bükköny 2 Len 2 Lucerna 10,04 Csalamádé 7,98 Illetményföld 7,5 ' JELENTÉS 1909. 9. Az 1909.évi értesítőben részletes művelési ág szerinti megosztás szerepel. Az iskola üzemétől külön kezelték az 1899-ben létesült faiskolát. 1 A népiskola által telepített 3,5 holdnyi szőlőt már az alapításkor a helyi Gazdasági Egyesületnek adták át ingyenes használatba. ' JELENTÉS 1909. 9.