Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 13 arra utal, hogy „az 1579. évi defterek [...] már egy Bezdán falut ismernek 10 adózó házzal. "

59 A hivatkozott defter valóban említi az akkor 4 622 akcse jövedelmű Bezdánt, azonban sem adózó, sem nem adózó házat nem jelez.

60 Az ellentmondó adatok feloldása mai ismereteim alapján éppúgy nem lehetséges, mint a bezdáni Klisza pontos helyének meghatározása, s ezzel a romok azonosítása egy középkori település templomával. 2. CSERVENKA/CRVENKA - KIZIL KILISZE=CSERVENA: PIROSEGYHÁZ FALU Egy határrész, mely három ismert nevében is középkori település emlékét őrzi, mivel Iványi István szerint Cservenka/Crvenka „ neve a bolgár nyelvben vörös épületet vagy várat is jelent." Pirosegyház első ismert említése a 15. század elejéről származik,

61 neve kevés oklevélben tűnik fel. Törökkori említéséről Iványi nem tud. Engel Pál adatai szerint viszont a bácsi náhijében az 1578. évi defterek egy Kizil Kilisze = Cservena nevű települést jeleznek, ekkor mindössze 4 adófizető háztartással. Ezt a falut a Kulától északra fekvő mai Cservenka/Crvenka középkori elődjével, Pirosegyházzal azonosította.

62 A Kizil Kilisze a magyar településnév török fordítása.

63 Pirosegyház templomának pontos helye nem ismert, de feltehetően ott állhatott, ahol „Cservenka pusztán Bajsa (Bajsa/Bajsa, a középkori Bajcs - WE) és Emusity (Emusitytelep/Emusic a középkori Istenszeme - WE) határtalálkozásánál a határvonalban van Orlov-hát nevű halom s ettől délre a Telecskán egy régi templom helye is fel van tüntetve." 64 Ugyanakkor a cservenkai „Bergel Péter szőlőjében egy kis harangot is találtak, mely valószínűleg egy itt állott török kor előtti régi templom romjaiból került oda. " 65 Sem arra, hogy a harang környékén kerültek-e elő templomra utaló egyéb nyomok, sem pedig arra, hogy a két lelőhely milyen távol fekszik egymástól, jelenleg nincsenek adataim. 59 IVÁNYI István 1909. II. 45. 60 VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1886. 324.; Ugyanitt Bezdán után további 22 zombori náhijebeli települést is felsorol, többnyire a házak számával. Uo. 324-326.; A lista alatti megjegyzés: „A lakosság szerb, Odzsak Tatáron 12, Barison 15 mozlim." Uo. 326.; Előbbi, a középkori Tatárrév, az 1578-as defter 28 hánés Odzsak-i Tatarja a mai Körtés/Krusevlje déli részén volt. ENGEL Pál 2002. (BDG 8. sz.); Baris feltehetően azonos Paris, az 1778-as defterben 23 hánéval felvett faluval, mely Őrszállás/Stanisic határában keresendő. ENGEL Pál 2002. (BDG 16. sz.). Ezidőtájt viszont a közeli Katymáron és az északabbra fekvő Halináson (Bácsalmás) nincs tudomásunk moszlim lakosokról. WICKER Erika 2004. 101-102. 1-2. táblázat. 61 IVÁNYI István 1907. IV. 22.; CSÁNKI Dezső 1894. 159-160.; Csánki nem azonosította a települést, csak annyit írt, hogy „a mai Bukin vidékén, a megye dny. zugában fekhetett. A mai Pirostól minden esetre meg kell különböztetnünk. " Uo. 62 ENGEL Pál 2002. (BCS 10. sz.) 63 A kizil szó jelentése: vörös. CSÁKI Éva 2001. 226. 64 IVÁNYI István 1907. IV. 23.; A települések mai névváltozatait ill. középkori neveit a Délvidék. Vajdaság Vojvodina. Autóstérkép (1:280 000. Topográf Térképészeti Kft.) is jelzi. 65 IVÁNYI István 1907. IV. 23.