Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján

по Kothencz Kelemen értesíteni a kihirdetés és a hatályba lépés napjáról.

61 Levelében megírta továbbá, hogy amennyiben Bátori János nem bízik saját tekintélyében és erélyében, akkor célszerű lenne a kihirdetés és végrehajtás idejére a plébánia vezetését ideiglenesen Evetovics János bajai vagy Ódry Lajos zombori káplánra bízni, önmaga pedig addig az illető káplán helyettesítése végett Bajára vagy Zomborba távozna. Bátori János február 9-én adott választ az érseknek, mint írta, a templombúcsú napján tartandó misét szerinte is olyan nyelven kell celebrálni, amilyen az esztendő nyelve, tehát magyar évben magyarul, sokacban sokacul. Bátori az érseki rendelet kihirdetésére Evetovics János káplánt akarta megkérni.

62 A szántovai plébános február 15-én ismét csak elégedetlenségről tudott beszámolni az érseknek mind magyar, mind sokac részről. Állítása szerint a sokacok egyre csak azt hangoztatják, hogy a magyarok más papok alatt is folyamodtak, de nem nyertek, ha most ez bekövetkezik, annak a plébános lesz az oka. A magyarokról azt írta, hogy mindenfelé izgatják a népet, többek között azt híresztelik: „No nyertünk [...] majd a templomot elkerítjük kenderszárral, fele a mienk fele a sokac oké". A papnak szidalmazó leveleket írogattak, és hangoztatták, hogy „ezt a papot elcsapjuk, másikat hozunk". Bátori János szerint, aki a népet izgatta, és őt leveleivel folyamatosan ostromolta, az il]. Morovitz György szántovai magyar fiatalember. „Ez az apja tútorsága alatt él. Nevén még semmi sincs. Ez a falu szája; ez egy évig be volt zárva a katonaságnál. Most sem jobb. Ez mászkál minduntalan Excellenciádhoz, jó pajtásaival, kiknek a telekkönyvben szintén semmijök sincs. Ezek mind vidékről jöttek Szántovára. " - állította a pap. Bátori kérte továbbá az érseket, hogy hallgassa meg a sokacok igazságos kérelmét, mert méltánytalan dolog volna, ha a nagyobb számú sokac hívő elhagyná igazi hitét néhány bevándorolt, nyugtalan lelkű, vallás nélküli „suhanc" miatt. Leveléhez csatolt egy összeírást, mely a falusi elöljárók, virilisek és választott képviselők neveit és nemzetiségét tartalmazza. (Függelék 1.) Ezzel próbálta alátámasztani, hogy a sokacok kérelme jogos, mivel az elöljáróságnak 2/3-át (9-ből 6-ot) alkotják, és a virilisták között is ugyanannyian vannak, mint a magyarok.

64 Vörös János szántovai bíró 1897. február 16-án táviratban javasolta Császka érseknek, hogy Bátori János plébánost helyezze el a községből.

65 Az érsek megfogadta a tanácsot, és ezt még aznap meg is írta a szántovai papnak; Evetovics János bajai segédlelkészt pedig felkérte, hogy Bátori helyettesítése végett azonnal menjen több hétre Szántovára. Farsang vasárnapján hirdesse ki az új istentiszteleti rendet, a sokacokat pedig „tapintatos módon" iparkodjék lecsendesíteni. 61 Az érsek Vojnits István főispánnak is levelet írt Zomborba, melyben kérte, hogy „ez alkalomból a béke fentartásának érdekében Szállován hathatós befolyását érvényesíteni méltóztassék. " KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/ 551. 62 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/717/28/97. 63 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/831. 64 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/831. 65 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/806.