Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
Nyelvrendi perlekedések 105 E mód útján, az én beleavatkozásom a nép előtt nem említtetnék, és én jó híveim között a lelkipásztorkodást szent békében, zavartalanul folytathatnám. " Császka György 1896. szeptember 12-én a szentszék elé terjesztette az ügyet, 35 és megbízta Maison Mihály rigyicai esperest, hogy az 1890. évi összeírás sokac-magyar adatait és az azóta beállt változásokat derítse ki, majd terjessze fel. 36 Az esperes igyekezett a dolgot a „hely színén" a községi képviselőtestület jelenlétében békés úton elintézni. Beszámolt nekik arról, hogy a magyar ajkú hívők kérelme - mely szerint az isteni szolgálat a templomban a sokac hívőkkel szemben nyelv tekintetében feles legyen - egészen jogos és méltányos, amennyiben ennél nem kívánnak többet, hanem egyenlő részben akarnak a sokacokkal osztozni. A magyarosítás ügye érződik az esperes mondataiból, miszerint „Vegyék fontolóra a sokacz hívők, hogy e kérdésben magyarokról van szó, kiknek jogát, midőn nyelvről van szó nem megrövidíteni, hanem csak kibővíteni szabad. Ezt követeli a magyar állam eszmeisége. " 37 Mindezek mellett a sokacok vegyék azt is számításba, hogy „midőn ők számra nézve 4-5 százzal a magyar ajkú hívőknél többen vannak: ez a számkülömbözet legkevésbbé sem képez lényeges okot arra, hogy a templomban a magyarok felett előnyökkel legyenek kiváltságolva; mert amennyivel a sokacz hívők számra nézve többen vannak, annyival fölülmúlják őket a magyarok vagyonállapoti tekintetben. " Az esperes beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyarok a szántovai statisztika szerint nemcsak a vagyon, hanem lélekszám tekintetében is évről-évre gyarapodnak, míg ellenben a sokacok ugyanolyan arányban fogyatkoznak. Ezen logika szerint nemsokára be kell következni annak az időnek, amikor a magyarok lesznek majd többségben, és akkor ők fognak több jogot követelni a templomban. A magyaroknak ez a jogos túlkövetelése pedig nem következik be abban az esetben, ha a sokacok most a kérdéses jogokat magyar testvéreikkel egyenlően megosztják. Maison Mihály beszéde végén a sokacok lármázni kezdtek, tehát a békítő kísérlet hajótörést szenvedett. A magyar hívők pedig komolyan kijelentették, hogy a kérdést a napirendről levenni nem engedik, sőt a kerületi esperest az egyházi hatóságnál való közbenjárásra tiszteletteljesen felkérik. Ennek szellemében tette az esperes azt a javaslatot, hogy „az isteni szolgálat nyelvre nézve 1897. január elsejétől kezdve feles legyen, vagyis egy hét magyar, egy hét sokacz, - egyik esztendő magyar, másik esztendő sokacz t. i. a főbb ünnepekre nézve. " 39 A tervbe vett alapos összeírást azért nem javasolta, mert szerinte az újabb alkalmat szolgáltatna az izgatottság fokozására. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/3749/291. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/3749. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/3901. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/4996/110/60. 1896. november 9-én kelt levél. KFL. I, l.b. Hercegszántó 1896/4996/110/60. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/4996/110/60.