Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján

CUMANIA 22., Kecskemét, 2006 97 KOTHENCZ KELEMEN NYELVRENDI PERLEKEDÉSEK A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19-20. század fordulóján Bevezetés Hercegszántó Bács-Kiskun megyében, Bajától délre kb. 20 km távolságra található. A település a középkorban a Szántó, az újkorban pedig a Szántóvá nevet viselte, és csak 1904-ben kapta meg ma is használatos elnevezését. Szent István uralkodása alatt már lelkésze és kápolnája is volt a katolikus híveknek, amit az ország vezetője a Veszprém-völgyi apácáknak adományozott. A Duna-Tisza közi török dúlás, a zivataros másfél évszázad után a település újkori megszállói sokacok voltak, akiket később magyar betelepülők követtek.

1 A falu korai templomának romjain Mária mennybemenetelének tiszteletére 1725-ben új templom épült, Benkovics barát, ferences szerzetes helyettes plébánossága idején.

2 Az istentiszteletek alatt a nyelvrend a 19. század első harmadában - az 1830-as vizitációs jegyzőkönyvben rögzítettek szerint - úgy oszlott meg a hívek között, hogy a sokacoknak két, a magyaroknak pedig egy nagymiséjük volt szentbeszéddel.

3 Egyháztörténeti és vallási néprajzi szempontból is érdekes esemény történt Szántován a 19. század végén.

4 Nevezetesen, a római katolikus sokac és magyar lakosság közti ellentétek odáig fajultak, hogy a sokacok 1899. március 12-én tömegesen áttértek a görögkeleti vallásra.

5 Rövid idő elteltével azonban a hitehagyottak közül sokan visszatértek a katolikus egyház kebelébe. Hasonló eset a 20. század elején Barcson történt, amikor 1905-ben 80 katolikus lutheránus hitre tért át azért, mert nem tűrte tovább, hogy a lakosság növe' A falu rövid történetéről és katolikus egyházáról a következő művekben olvashatunk: FRIDRIK Tamás 1878. 170-171. - IVÁNYI István 1899-1907. IV. 118-121. - IVÁNYI István 1909. 89-91. - KATONA István 2001. I. 70. - WINKLER Pál 1909. 323-324. További értékes adatok menthetőek az 1767-es visitatio canonica során készített jegyzőkönyvből, melyet Bárth Dániel fordított magyarra. BÁRTH Dániel 1999. A sokac nép a horvátok egyik csoportja, amely a 17. század végén ferences szerzetesek közvetítésével telepedett le a török kor után elnéptelenedett Bácskába. BÁRTH János 1995. 17. 2 KATONA István 2001. I. 70. - BÁRTH Dániel 1999. 313. 3 A latin nyelvű forrásból idéztek az 1893. május 25-én kelt levélben. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1893/1889. 4 Mivel az általam vizsgált időszakban a Szántóvá településnév volt érvényben, ezért a tanulmányban is ezt az elnevezést használom. 5

PEKIC, Petar 1930. 176-182. - UNYI Bernárdin 1947. 219-220. - SALACZ Gábor 1974. 136. - MANDIC, Zivko 1999. 174. - KUMPES, Josip 2002. 85. Itt szeretnék köszönetet mondani Szojka Emesének, amiért a témára felhívta figyelmemet, Merk Zsuzsának pedig a tanulmányírás során tett hasznos észrevételeiért.