Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 37 1560-as évektől kezdődően tovább vonuló „sátorlakó vándorok" azt az ékszert, mely aztán utolsó tulajdonosával együtt Katymáron került földbe.

149 A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR HASZNÁLATA A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR KÖRZÁRÓDÁSÚ KARIKÁJA Mind az üreges lunula, mind a korongos fülbevalók karikájának jellemzője, hogy azok sohasem végződnek tűben: az összes ismertetett fülbevaló karikáját mindkét végén kis kör alakban visszapödörték. Ez a kiképzés meghatározta a fülbevalók használatának módját is (ld. lentebb). A katymári példány karikazáródása tehát nem térbeli és nem is időbeli jellegzetesség, hanem a használat módjával függ össze. A KATYMÁRI HALÁNTÉKDÍSZ-PÁR Bár következetesen fülbevalónak neveztem - és nevezi a szakirodalom is a hasonló jellegű ékszereket -, az ismertetett lunula és korong alakú fülbevalók túlnyomó részét karikájuk körzáródású végződése miatt nem hordhatták fülben. Az ilyen jellegű, formájában fülbevalót idéző ékszereket tehát csak kendőre, egyéb fejdíszre rögzítve, halántékdíszként viselhettek.

150 Használatuk egyik módjára a grguri fülbevalópár adhat magyarázatot, melynek két tagját fémsodronyos pánt kötötte össze. (V. tábla 34.) Ez egyértelműen utal arra, hogy ezeket az ékszereket semmiképpen sem fülben hordták. Hasonló viselési módra utalnak egyéb szerbiai adatok is. Egy Belgrád környéki menyasszonyt ábrázoló festményen a fülbevaló „pántlikához illetve a (menyasszony) füle mögötti kis lánchoz van erősítve. A különböző freskókon keresztül lehet nyomon követni a középkori fülbevalókat és az alkalmazott módszereket. Később a pántlikához rögzítették, vagy akár több párat is viseltek, volt rá példa Szerbiában. " 151 Van egy jellegzetes fülbevalófajta, mely középen üreges félhold alakú és alsó peremét nagy, ráforrasztott, alul kőberakásos tölcsérek díszítik. E függők elsősorban a 14. századi Macedónia jellemző ékszerei,

152 melye149 „Kövekkel dúsan kirakott arany nyakéke, karperece meg fülönfüggője még a legszegényebbeknek is van... " de VILLALON, Cristobal 1984. 478. 150 A DEMIR KAPIJA-i fülbevalókat Aleksova szerint nem fülbe akasztották, de nem mondja meg, hogyan viselték. ALEKSOVA, Blaga 1957. 52-53.; Ritkán fordul elő, hogy nem a koponya mellől kerülnek elő: a drmnoi 17. sírban pl. a gyermek mellkasánál találták, a ruhájára lehetett feltűzve, talán amulettként szolgált. BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 233. 151 BIRTASEVIC, Marija 1961. 29. 152 Pl. a bulgáriai Dragisevoban ill. a macedóniai Prilep melletti Markovi Varosban talált fülbevalók. A dragisevoi leletben a függőpár mellett 14. századi bizánci aranypénzek is voltak. VAKLINOVA, Margarita 1981. 38-39.; A Markovi városi lelet egyéb filigrándíszes ékszereket: karkötőket és egy téglalap alakú, középen kőberakásos véretekből álló övet vagy diadémot tartalmazott. JOVANOVIC, Zoran 1995. 271. és 6. ábra; RADOJKOVIC, Bojana 1969. 63. kép.; Macedóniából 5 hasonló fülbevaló került elő. RADOJKOVIC, Bojana 1969. 64., 66. és 67. kép; Ismert Boszniából és a Bácskából (Vr§c/Versec környéke) is. Uo. 69. és 65. kép; Hasonlókat a kínai Kasgarban élő muszlimok ma is csinálnak (The Roads to the Pamirs. írta: Tokutaro Nagoci, rendezte: Tecuja Kamamoto. Duna TV 2002. augusztus 19-i műsorán.)