Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből

„Európa kitsinyben..." 365 Hajnal Ignác 1906-ban, majd 1907-ben a Néprajzi Értesítőben megjelent közléseiben a bácskai, németek lakta Torzsa község gyermekjátékait mutatta be.

23 A közleményekben játékleírásokat közöl, valamint a nemzetiség nyelvén mondókákat és a játéktárgyak pontos tájnyelvi megnevezését. О volt az, aki szinte kuriózumnak számító módon felhívta a figyelmet a zsidó gyermekjátékokra is, például a trendi ire.

24 Mind a játéktárgyakra való tudományos igényű figyelem, mind a nemzetiségi játékkincs felfedezése szempontjából mérföldkőnek tekinthető Gönczi Ferenc munkássága. A göcseji és hetési gyermekek játékszereinek bemutatása után,

25 1937-ben megjelent munkájában a Somogyi gyermek című kötetben nemcsak közli, de párhuzamba is állítja egymással a somogyi németek, a drávamenti horvátok és az ott élő magyarok életmódbeli sajátosságait, gyermeknevelési szokásait, játéktárgyait, mondókáit.

26 Ma úgy mondanánk, összehasonlító néprajzi vizsgálatokat végzett. A Bács-Kiskun megyei nemzetiségi gyermekjáték kutatás szempontjából megkerülhetetlen Fél Edit hartai kutatása. Az 1935-ben megjelent Harta néprajza kötetben komoly figyelmet fordított a német nemzetiség kultúrája kapcsán a gyermekjátékokra is.

27 Fél Edit kifogástalanul, a dialektológiai szabályoknak a figyelembevételével jegyezte le a hessen-pfalzi nyelvjárásban született mondókákat, gyermekjátékokat. A tanulmányban szereplő játéktárgyak rajzai és a szövegközléseket olyan módon mutatta be, hogy mindegyiknél felhívja a figyelmet európai játékkultúra formai és tartalmi azonosságaira, utalva a közismert játéktípusok helyi variánsaira. Hartán gyűjtött anyagát a kultúrtörténeti párhuzamok bemutatása céljából egyrészt Franz Magnus Böhme: Kinderlied und Kienderspiele című munkájával, másrészt pedig Kiss Áron játékgyűjteményével vetette össze.

28 Bár megjelenését tekintve későbbre datálható, de a gyűjtési időt tekintve, az 1930-as években zajlott terepmunkára épült az Ungarndeutsche Studien sorozat 2. köteteként megjelent, a magyarországi németek gyermekdalait, gyermekjátékait és versikéit közlő válogatás.

29 A kiváló osztrák néptánckutató és felesége, Kari és Grete Horak az 1930-as években többször jártak Magyarországon. A kutatásaikból a későbbiekben megjelent kötet 476 gyermekjáték szöveget és mondókát közöl 62 kotta és 30 fénykép kíséretében. Ezekből 29-nek volt a gyűjtési helye a mai BácsKiskun megye területe, ezen belül is: Bácsalmás, Gara, Hajós, Harta, Nemesnádudvar és Vaskút. 23 HAJNAL Ignác 1906/b 56-68. és 1907. 134-140., 302-307. 24 HAJNAL Ignác 1906/a 125. 25 GÖNCZI Ferenc 1912. 84-94. 26 GÖNCZI Ferenc 1937. 27 FÉL Edit 1935. 79-92. 28 Például a Fehérliliomszál... leány körjáték leírása esetében: FÉL Edit 1935. 86. 29 HORAK, Grete und Kari 1984.