Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738) – Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében

Statuta Generalia (1738) 147 érsek 1756. évi vizitációja után ), ám az alapszabályzatként funkcionáló Statuta Generalia elsődleges érvényessége változatlan maradt. Érintetlenül hagyták az egyébként nagyon akkurátus Batthyány József itteni érseksége (1760-1776) idején is. Az 1763-ban Kalocsán megtartott Generalis Congregatio egyéb kérdésekkel foglalkozott.

31 A kalocsai statútumok párhuzamai és előzményei A középkori és kora újkori Magyarországon az egyházmegyék belső működését szabályozó rendeletek túlnyomó többsége zsinatok alkalmával fogalmazódott meg, illetve azok határozataiként lépett életbe. Az egyházmegyei, tartományi és nemzeti zsinatok összehívásának szokása nálunk leginkább a nagyhatású tridenti zsinat után, a XVII. század első felében tetőzött. A zsinatok száma a XVIII. században látványosan megritkult.

32 A korábbi határozatok érvényben maradtával szükségtelennek tűnt újabb, átfogó igényű dekrétumok kiadása, a főpásztorok inkább a vizitációk és körlevelek útján hoztak rendeleteket. Nagyszabású zsinati korpuszaink a téma tárgyalásával a XVIII. század közepéig mennek el, mindössze néhány (1706, Diakóvár; 1714, Pécs; 1734, Esztergom) hazai szinódust említve a századból.

33 Az általában kevésbé gyakorlati fejtegetéseket tartalmazó főpásztori körlevelek

34 mellett, vagy azok köntösébe bújtatva 5 a XVIII. század derekától szórványosan ugyan, de nyomtatásban is jelentek meg kimondott statútumgyűjtemények, így például a győri egyházmegyében 1755-ben,

36 illetve az egri egyházmegyében 1767-ben és 1773-ban.

37 Ezek egyik korai előfutárának számít a váci 30 KÉL I. 1. a. Visitatio Canonica (1756). Winkler tévesen 1750-re teszi a vizitáció időpontját (WINKLER Pál 1926. 37-38.), annak ellenére, hogy a helyes évszám már Katona müvében szerepel (KATONA Stephanus 1800. II. 295-296.). Miként az is, hogy Klobusiczky a vizitációt követően egy könyv formátumú, pasztorálteológiai jellegű „körlevelet" is kiadott nyomtatásban papjai részére. A tanulságos munka - tartalmi vonatkozásai tekintetében - önálló elemzést igényelne: EP 1756. 31 KÉLI. La. Synodus. 1763. 32 Hermann Egyed ezt a tényt az abszolutista állam befolyásának tulajdonítja: „Az államhatalom a XVIII. században elszoktatta a magyar püspököket a zsinatok tartásától. Forgách Pál váradi püspök már 1754-ben azt írta Rómába, hogy a zsinatok nálunk nem szokásosak, mert az uralkodó politikai okokból nem látja kívánatosoknak őket" - HERMANN Egyed 1973. 400. 33 PÉTERFFY, Carolus 1742; SZVORÉNYI, Michael 1807. 34 Jó példák erre Barkóczy Ferenc egri (EP 1761b) és esztergomi (EP 1761a), illetve Klimó György pécsi (EP 1762) egyházmegyei körlevelének nyomtatott példányai. A főpásztori körlevelek megnövekedett szerepéhez vö. VANYÓ Tihamér 1933. XXVIII. Nagyjából a XVIII. század derekán kezdték el ellenőrizni a vizitációk során az efféle egyházi (főpásztori, szentszéki, esperesi) körlevelek jegyzőkönyveinek rendszeres plébániai vezetését. Vö. BÁRTH Dániel 1999a. 316. 35 A korábban említett kalocsai Epistola pastoralis-on (EP 1756) kívül lásd például Gusztinyi János nyitrai egyházmegyei körlevelét (EP 1766), amely gyakorlatilag a papságra vonatkozó általános instrukciókat (szentbeszéd, magatartás, katekizmus, tanítás, testvérületek, protestánsok, ünnepek stb. kapcsán) tartalmaz. 36 Zichy Ferenc püspök (1743-1783) Epistola Pastoralis Episcopi Jauriensis című, 19 fóliós munkájának kivonatát lásd: MOHL Adolf 1933. 139-142. A nagyhatású főpásztor négy évtizedes korszakának alapos földolgozása: PISZKER Olivér 1933. 37 Barkóczy Ferenc egri püspök, majd esztergomi érsek (életéhez vö. MESZLÉNYI Antal 1966) először 1749-ben kiadott (vö. SUGÁR István 1984. 409.) rendelkezéseinek változatlan kiadásai: Statuta 1767, 1773. Továbbá a veszprémi egyházmegye hasonló statútumaira lásd: PEHM József 1934. 114, 342.