Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből

362 Kepéné Bihar Mária Gyermekélet a sok nemzetiség által lakott Bács-Kiskun megyében Az egy településen élő nemzetiségek esetén településnéprajzi adatok igazol­ják, hogy az egyes nemzetiségek sok esetben egymástól térben is elkülönülve telepedtek le, saját templommal, boltokkal, közösségi épületekkel, utcasorokkal, a gyermekek külön játszóhelyeivel kialakított környeztükben. 4 Ez a tagolódás azon­ban sosem jelentett, jelenthetett hermetikus elzártságot. Idővel pedig ez a telepü­lésen belüli térbeli elkülönülés, külső kényszerítő körülmények miatt fokozatosan felbomlott. Elég ha csak a II. világháborút követő olyan eseményekre gondolunk, mint a lakosságcsere, vagy a bukovinai székelyeknek a bácskai területekre való telepítése. 5 Ha a gyermekjátékok életére való kihatását tekintjük ezen történelmi és társa­dalmi eseményeknek, meg kell állapítanunk, hogy a területi elrendeződés meg­bomlása a gyermekek kis társadalmának játszóhelyeit is közelebb vitte egymáshoz. A gyermek mindig kíváncsi, nyitott, befogadó igyekszik lenni, szüksége van a családon kívülről jövő tapasztalatokra is. Ha a faluba vándorárus, drótostót, medve­táncoltató román, üstkészítő, csengőöntő vagy rézműves cigány érkezett, a gyere­kek köréje sereglettek, szívesen figyelték munkáját, jártak vele házról házra, figyel­ték a „messziről jött embert". A gyermekeket kifejezetten és leplezetlenül érdekli a világnak minden szeglete, újdonsága. 6 Játékaikban is gyakran megjelennek az egymásról alkotót véleményük nyomai, nemzetiségekre, népcsoportokra vonatkozó sztereotípiák. A gyermekek kíváncsiságára, a más népcsoportok, népek iránti ér­deklődésének megnyilvánulására jó példát szolgáltatnak már Kiss Áron 1890-es játékgyűjteményében szereplő játékok, az Óbecsén gyűjtött Oláh Játék, 7 az ozorai Zsidójáték, 8 a Cegléden feljegyzett Czigányka 9 és a kisoroszi Czigányócska. 10 A világ sokszínűségére való rácsodálkozás „gyermeknyelvi" megfogalmazása a Nem­zetesdi és az Amerikából jöttem... játék is. A gyermeki lélek más nemzetiségűek iránti érdeklődésének egyik szép megnyilatkozása az Újhelyi Géza által a Magyar Nyelvőr 1877-es évfolyamában megjelentett Bajáról származó igen érdekes, általa „zagyváló kiolvasóként" meghatározott gyermekmondóka, amelyben magyar, né­met, horvát és cigány nyelvet utánzó szavak, kifejezések egymásmellé rakására le­hetünk figyelmesek: „ Szász tőle, mama tőle, Mamamem szukangyéró, 4 BÁRTH János 1996.165-171. 5 Ugyanezeket a történelmi és társadalmi folyamatokat mutatja be a szintén soknemzetiségű Tolna megye szem­pontjából: BALÁZS KOVÁCS Sándor 2003. 281-310. 6 Lásd: MÉREI Ferenc - V. BINÉT Ágnes 1981. 60-63. és 130-132. Az éntudat kialakulása és az Együttléttől az együttműködésig című fejezetek. 7 KISS Áron 1998. 175. 8 KISS Áron 1998. 190. 9 KISS Áron 1998. 191. 10 KISS Áron 1998. 191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom