Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
112 Wicker Erika - Knipl István elhordott - falakat kolostornak gondolták. Általában is jellemző, hogy a nyomaiban még fellelhető középkori templomokat a magyar ajkú lakosság várnak, várhelynek, várteleknek (Kunfehértó-Várhely, Bácsalmás-Vártelek), a délszlávok crkvistének (Katymár-Crkviste), gradinának (Bácsalmás-Gradina, Gara-Gradina), kliszának (Szálkilisza/Chatal Klisza=Csátalja, Zombor-Paphíd, Kunfehértó-Várhely), a svábok pedig klostrnak (Hajós-Klostr Kass, Sükösd-Klösterle) hívták. 100 Csákányfő település - a földrajzi viszonyok alapján - a templomtól északra és keletre lehetett, ám nyomait a pinceépítések teljesen eltüntették. Elképzelhető viszont, hogy egy csákányfői lakos rejtette el a falutól észak-északkeletre, az Őrjeg egy biztonságosnak gondolt részére, a ma Császártöltés-Nagyszigeti dűlőnek nevezett helyre azt a 751 éremből álló leletet, melynek záróveretei 1525-re (vagy bizonytalanabbul 1552-re) datálhatok. 101 Röviddel ezután a lakosság elhagyta Csákányfőt, mely soha többé nem népesült be újra. A császártöltési hagyomány soha nem ismerte, de a hajósi svábok - bár az egykori faluról semmit sem tudnak, - a Csákányosnak nevezett területet a mai napig is „ Tschackamfee"'-nak, 102 azaz Csákány főnek nevezik. MORCS A császártöltési telepítéslegendának van egy érdekes, és a töltésiek által még a közelmúltban is mesélt változata, mely nem császári személyekhez, hanem egy, az új faluba betelepülni szándékozó sváb családhoz köti a töltés építését, akik Kalocsáról indultak Császártöltésre. „Az út azonban Kalocsáról a Vörös mocsár ingovány ain át vezetett a Kecel-Baja irányában húzódó magaspartra [...] történt pedig egyszer, hogy egy telepes csoport mostoha időben haladván a mocsáron Homokmégy és Császártöltés között, bivalyostul beleveszett a lápos, tőzeges mocsárba. [...] Hogy ilyen eset többé ne forduljon elő, a kalocsai érsek megbízta az egyik Mecklenburgból áttelepült, az útépítésben jártas Csoportot, hogy a mocsáron át a magaspart felé építsen egy töltést a császár parancsára. " 103 Könnyen hihető, hogy a homokmégyi határnak Császártöltéssel határos két dűlője ennek a tragikus esetnek az emlékére kapta meg a Bivalyos, illetve a Mores (mors=halál) nevet. " 104 A Morcsi és a Bivalyos dűlő találkozása éppen annak az állítólagos töltésnek a vonalába esik, melyről úgy tartja a fentebb már idézett hagyomány, hogy az nem a Kétvölgynél, hanem az egykori Kistói szőlőknél, a ma még részben álló tégla100 WICKER Erika 2004. 49., 51., 56., 62., 70., 77-78., 85.; KOREK József 1994. 200. 101 Császártöltés-Nagyszigeti dűlőben 1935-ben Török Antal helyi lakos szántás közben találta az éremleletet, melynek egy része (71 db) a MNM Éremtárába került. A többi érem hollétéről nincs tudomásunk. A záróveretet 1552-re datálták, „de inkább 1525, mert gyanús a lelet összetétele. " MNM Éremtár 157/1935. 102 Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönjük. Schön Mária szíves közlése szerint a hajósi német nyelvjárásban nincs „ö" hang, azt általában „e"-vel helyettesítik. 103 BÁNÁTI Miklós é. n. 39. 104 BÁNÁTI Miklós é. n. 39.
