Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Balázs János–Bölkei Zoltán–V. Székely György: A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei
A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei 71 zást és mumifíkációt, és szokásban van napjainkig is. A közelmúltban elsősorban politikai meggondolásból történt egy-egy személy (pl. Lenin, Ho-shi Minh, stb.) balzsamozása. Gyakran végeznek balzsamozást akkor is, ha a holttestet nagyobb távolságra szállítják. A spontán mumifikáció tehát akkor jön létre, amikor a hullai rothadás elmarad, és a test gyorsan kiszárad, a víztartalmának akár 85%-át is elveszítheti, és testsúlya drasztikusan lecsökken, pl. egy 170 cm magas ember testsúlya 9,8 kg-ra. A mumifikálódás lehet teljes, amikor az egész test fennmarad, vagy részleges, amikor csak bizonyos testrészek konzerválódnak. A legjobban ismert folyamat a meleg, száraz klímájú helyeken bekövetkező mumifikálódás. Ilyenek például az egyiptomi köznépi múmiák. Nemcsak a forróság, hanem a száraz, hűvösebb klíma is elősegítheti a mumifikálódást, ilyen körülmények között mumifikálódott testek kerültek elő Peru és Chile partvidékén és magas hegyeiben. Tehát a magas hőmérséklet egymagában nem elegendő, sokkal fontosabb tényező a kiszáradás. Ez a folyamat a mérsékeltövben is lejátszódhat, mégpedig a jól szellőző, léghuzatos helyeken, amilyenek például a kripták. Ilyen körülmények között konzerválódtak a váci Fehérek templomában felfedezett múmiák is, de a kiszáradás végbemehet a sarkvidéken és a magas hegyek örök hóhatára fölött is. Ezen körülmények között létrejött múmiákat jégmúmiáknak hívjuk. Egy másik jellegzetes mumifikálódási folyamat a lápokban, mocsarakban különleges kémiai viszonyok között, oxigéntől elzártan a humuszsavak hatására játszódik le, főként Dánia, Észak-Németország, Skócia egykori vagy mai mocsaras-lápos vidékein. Egy másik különleges kémiai folyamat az úgynevezett elszappanosodás, mely főként olyan elhunytak esetében figyelhető meg, akik életükben túlsúlyosak voltak, ilyen például a philadelphiai „szappanhölgy" holtteste is. A Nyárlőrincen talált részlegesen mumifikálódott test alsó részen anyagmaradvány is található, amelybe a magzatot bepólyázták. A magzat elhalálozási életkorát 6,5-7 holdhónapban állapítottuk meg a csontok méretei alapján. 38 A test kb.: 24-27 cm-es és kb.: 900-1300 g lehetett. A temetés idejét a régészeti melléklet, egy erősen korrodált réz 1 krajcáros alapján lehetett meghatározni, amelyet valószínűleg I. Ferenc József uralkodása idején, 1858-1862 között bocsátották ki. A megtalálás után a mumifikálódott kézfejen finom penészréteg jelent meg, így szükség volt a maradványok fertőtlenítésére, amelyet a SZTE ÁOK OrvosiVegytani Intézetében végeztek el UV sterilizálással, Dr. Datki Zsolt irányítása alatt. A sterilizálás után a mumifikálódott részek egy átlátszó, alkoholgőzzel telített, lezárt dobozban kerültek elhelyezésre. Már a leletek megtalálásakor is szembetűnő volt azok zöld színe, míg a nem mumifikálódott részek csontjai természetes színükben maradtak fenn. A zöld elszíneződést feltételezésünk szerint az a réz okozhatta, ami a cserépben elhelyezett réz 1 krajcárosból került a környezetbe. Hipotézisünk igazolására irányult az SZTE KÓSA Ferenc 1989. 21-54.
