Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Balázs János–Bölkei Zoltán–V. Székely György: A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei
68 Balázs János - Bölkei Zoltán - V. Székely György A koponyaindexek átlaga alapján a férfiak agykoponyája brachykran, metriokran és hypsikran, a nőké hyperbrachykran, hypsikran, tapeinokran. A férfiak homloka metriometop, a nőké stenometop. Mindkét nem esetében a felsőarc mesén, az orr mesorrhin. A középkor folyamán a brachycephalisatio általános tendenciának tekinthető, több középkori anyag (Opusztaszer, Óföldeák, Bácsalmás) vizsgálata is erre utal. 30 A középérték szempontjából a férfiak és a nők nagyközepes termetűek voltak, hasonlóan más középkori szériához. 31 Mivel a nyárlőrinci anyag - hasonlóan más középkori szériákhoz - viszonylag nagy időintervallumot foglal magába (XIII-XVI. század), így a biometriai távolságszámítástól eltekintettünk. A taxonómiai analízis alapján europidok, egy koponya (168. sír) mutat mongolid jellegeket. A középkori Szentlőrinc nem tartozott a kun szállásterülethez, de annak szomszédságában feküdt, s a 91., 92., 129., 310. valamint a 446. sírban talált tárgyak (lemezgömbös fülbevaló, préselt ezüst díszlemez) alapján feltételezhető, hogy a zömében magyar lakosság kun népelemeket is magába foglalt. A taxonómiai meghatározás során azonban csak egy egyén (168. sír (10576.), nő, Mat.) koponyája mutatott mongolid jellegeket. Feltételezhetjük, hogy etnikailag kun lehetett, de ezt régészeti melléklet nem erősíti meg. A traumás elváltozások száma, így a töréseké is alacsony. Jellegzetesen harci sérülés nem található a szériában, ebből arra következtethetünk, hogy a terület lakói főleg letelepült életmódot folytattak. Az alsó végtagon (patellán, calcaneuson) megjelenő enthesopathias tünetek nagyobb gyakorisága és a közepes vagy súlyosabb osteoarthritisek megjelenése pedig a földműveléssel lehet kapcsolatban. A Kárpát-medencében az egyik biztosan szifiliszes megbetegedés ebből a temetőből került elő (14214. leltári számú női csontváz). Ezenkívül a második eset (14258. leltári számú váz) morfológiai elváltozásai (súlyos periostitis a numeruson, a fibulán és a tibián, perforáció a palatum durum területén) szintén szifiliszre utalnak. A másik specifikus fertőző megbetegedésnek, a tuberkulózisnak a csonttani tünetei is megállapíthatók a 10486. leltári számú csontváz esetében, és a betegség meglétét igazolta a Mycobacterium tuberculosis complexre specifikus DNS-szakaszok megléte (Ludwig Maximilians Tudományegyetem Patológiai Intézete, München). 32 További súlyos kórkép egy erosiv arthropathia esete (feltehetően köszvény). A poroticus hyperostosishoz tartozó cribra orbitalia et cranii enyhe típusa (poroticus) a nagyobb gyakoriságú. A közepes (cribroticus) és a súlyos (trabecularis) forma kisebb esetszámú, így egyoldalú vagy hiányos táplálkozással együtt járó 30 MARCSIK Antónia 1998. 97-154. - CSILLAG László 2000. - SZÉPLAKI Laura 1998. 31 MARCSIK Antónia 1998. 97-154. -CSILLAG László 2000. - SZÉPLAKI Laura 1998. 32 HAAS, Christian, ZINK, Albert, MOLNÁR, Erika, SZEIMIES, Ulrike, REISCHL, Udo, MARCSIK, Antónia, ARDAGNA, Yann, DUTOUR, Oliver, PÁLFI, György, NERLICH, Andreas 2000. 287^150.
