Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére

408 Fehér Zoltán csolatának jeleként. A háromszög egyébként a harmónia, a szintézis szimbólumaként is használatos.

105 A világfa hármassága a mindenség függőleges tengelye, a tábla négyszöge pedig ugyanennek a horizontális tengelye. A világfa-képzet elengedhetetlen tartozéka a víz, az ősi elem, amely a bátyai népi hitvilágban a földet tartja.

106 A sulyok táblájának keretdíszítményeiben ezt a futó cikk-cakk motívum jelzi.

107 A víz a termékenység, az élet forrása, csakúgy mint a nő.

108 Keretben való megjelenése az élet örök körforgását, mozgását, de egyben állandóságát is jelenti. Ne feledjük el, hogy a sulykot vízben használták, de a díszítés is utal a megtisztulást is jelentő vízre. A négyszög jelképezte földi világban élnek a szerelmesek (az ajándékot adó és kapó személy) a világmindenség részeiként. Ezt nemcsak a háromszög-szimbólumokban jelezte a sulyok készítője. A tábla oldalába ugyanis be van vésve Zsigmond Mari neve. A név két oldalán egymással szembeforduló tulipánok láthatók,

109 de csak az egyikben jelezték a bibét. Ezek a nem geometrikus formaként metszett virágok általában a nőiség, a szenvedélyes szerelem jelképei. Hogy itt kettő van belőlük, s nem teljesen egyformák, népdalaink, balladáink páros virágszálátjuttatják eszünkbe, ahol mindig a szerelmeseket jelképezik. Erdő, erdő, kerek erdő, jaj, de messzire ellátszik. Közepibe, közepibe két szál rozmaring virágzik. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra. Lehajtom a bús fejemet babám ölelő karjára.

] Gyermekdalaink őrizték meg azt a minden bizonnyal ősi rigmust, amelyben a szerelmeseket az eső, tehát a víz mossa össze. A sulyok díszítésében ott lévő szerelmeseket is a víz hozhatja össze elválaszthatatlanul.

111 Ennyit szólt a bátyai sulyok. Talán ez volt az üzenete, talán valami hasonló. Mindenesetre lennie kellett benne üzenetnek az átadás aktusán kívül is. Díszítőelemei és kompozíciója ugyanis az emberiség sokezer éves története folyamán alakultak ki, s ezek egyúttal jelképek is. A szimbolikus beszéd pedig nemcsak a szóbeli költészetben élt, de a gesztusoknak és a képi ábrázolásoknak is ez volt a nyelve. Az egykori paraszti közösség tagjai nyilván jól tudták olvasni, s meg is értették. Mi pedig, késői utódok, analógiák és kapcsolatok révén próbáljuk megfejteni azt. 105 Uo. 106 BERZE NAGY János 1958. 305-311. FEHÉR Zoltán 1975. 107 SZIMBÓLUMTÁR 1997. Víz. m Uo. 109 SZIMBÓLUMTÁR. 1997. Tulipán. 110 KODÁLY Zoltán - VARGYAS Lajos 1973. 448. 1 ' ' MNT I. 1951. Adjon Isten lassú esőt, Mossa össze mind a kettőt - nagyon sok gyermekdalunkban szerepel. Pl.: 51., 100., 288., 293. Az összeadott pár megáldását fejezi ki. Az eső áldás, s tőle nemcsak a természet üdül, hanem a az ember is. A termékenység egyúttal varázslás is.