Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére

402 Fehér Zoltán Pragmatikai szinten, tehát amikor a tárgynak és használóinak kapcsolatát vizs­gáljuk, megállapíthatjuk, hogy a sulyok a közösség számára: - nöi munkaeszköz, -játékszer, -női fegyver, - szerelmi ajándék, - szülői ajándék kislánynak (játékszer), - mágikus gonoszelhárító eszköz, - mágikus gyógyító eszköz, a boszorkány attribútuma (a németeknél). A sulyok esztétikuma Fáy Aladár szerint a magyar népművészetre a hármas tagolás jellemző. 61 Ez tárgyunk esetében a verőtábla, a nyél és az azt lezáró gomb egységében mutatkozik meg. Ha csak futó pillantást vetünk a sulyokra, úgy látjuk, hogy egy képzeletbeli függőleges tengely rendezi formájában és díszítésében is szimmetrikussá. Ezt a hitünket erősíti a verőlap felső részének közepéből kiugró csúcs, a verőlapon a négy sarokban és a középen kivésett rozetta, valamint a verőtábla alsó szélének közepéből kiinduló nyél is. Alaposabb vizsgálódásunk során azonban kiderül, hogy a nyél kissé eltér a függőleges tengelytől, mert kis mértékben balra hajlik. (Ugya­nilyen nyélgörbület figyelhető meg a másik birtokomban lévő mosófán. A verőlap baloldali keretében pedig öt, a jobb oldaliban pedig csak négy szilvamag-pár motívum található. Valószínű, hogy az ebből adódó aszimmetria nem tudatos ter­vezés eredménye, hanem véletlenül jött létre. Mindenesetre igazolja Fáy Aladár sommás megállapítását, miszerint a magyarság geometrikus díszítményeire nem a mértani számítás a jellemző, hanem az ötletesség, a fordulatosság, a közkeletű ele­mek összeszövésének változatossága 62 Lükő Gábor azonban egyenesen az aszim­metria elsődlegességét állapította meg a magyar geometrikus díszítőművészet törté­netében. 63 Zsigmond Mari sulyokjáról elmondhatjuk, hogy arányaiban jól tagolt, díszí­tése tömör, de áttekinthető. Domanovszky terminológiájával mondhatnánk, hogy zsúfolt 64 Itt is megfigyelhető azonban az a jelenség, amire Lükő Gábor figyel­meztet a párnahímzésekkel kapcsolatban, 65 hogy tudniillik a tárgynak csak az a része díszített, ami a szem előtt van, szinte ugyanakkora a díszítetlen felület. A kompozíció folthatásában jól egészítik ki egymást a nagyobb tömör foltok (ro­61 FÁY Aladár é. n. 64. 62 FÁY Aladár é. n. 67. 63 LÜKŐ Gábor 1942. 160. 64 DOMANOVSZKY György 1981. 54. 65 LÜKŐ Gábor 1942. 158-159.

Next

/
Oldalképek
Tartalom