Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére

„Erdőn terem, vízen szól" 401 voltak a sulyok, a guzsalytalp, a mángorló, a gereblye, a kapatisztító vagy a fonóba való kisszék, hogy csak a férfiak által leggyakrabban készítetteket említsük. Ezeket a megajándékozottak általában nem használták, némelyikük éppen díszítettsége miatt erre alkalmatlan is volt. Néha megőrizték, és büszkén mutogatták társaiknak, máskor meg a kapcsolat megszakadása után látványosan összetörték azokat.

53 Miként a genitáliák, épp úgy az ezek szimbólumaként értelmezett sulykok is alkalmasak voltak a baj elhárítására. Másrészt antropomorf jellegükből következően, miként Lükő Gábor gondolja, azért alkalmazták elhárításra, mert a boszorkány képmásának tekintették őket.

54 Göcsejben kést vágtak a mosólapockába boszorkánynyomás ellen - írja.

55 A német néphit szerint egyebek közt a mosófa is látható az éjféli misén megfigyelt boszorkány fején. Tehát a sulyok a boszorkány egyik attribútuma.

56 így érthető a következő szanki néphitadat. Odajárt a boszorkány. Azt javasolták, hogy a mángorló sulyok nyakát fúrják ki. Hát a boszorkány nyakát fúrta ki.

51 Bátyán a kisbaba bölcsőjébe fokhagymán, bicskán, rózsafüzéren, imakönyvön és az anya menyasszonyi fátylán kívül mosófát is szoktak rakni a rontás megelőzésére. Kupusz Dánielné bátyai asszony elmondta, hogy ötven éve, amikor meglátogatta a gyermekágyat fekvő Barta nenát, annak ágya végében mosófát látott. Érdeklődésére elmondták, hogy a menyecske megrontása ellen rakták azt oda.

58 Feltehető, hogy a mosófa alakja és díszítése együttesen fejthette ki elhárító hatását. A sulyok gyógyító szerepet kapott a bátyai gyógyító cselekmények között is. Egy memorat elmondja, hogy miután a boszorkányok éjszaka nyergelték a lovat, az másnap csupa víz volt. Sörényét befonták, a gyógyító emberhez fordultak. Az kért két mosófát a kézibe, utána megütötte (velük) kicsit a lovat, s az meggyógyult.

59 A mosás tilalma természetesen a sulyok használatának tilalmát is jelentette. A tilalmas időpontok pedig éppen a boszorkányjáró napokat jelentették. Vagyis nem volt szabad mosni kedden, pénteken, Luca napkor, nagyhéten, valamint a halottas háznál. Összefoglalva elmondhatjuk Hoppal Mihály szavaival, hogy különbség van a népművészeti tárgyaknak a társadalmi funkciója és jelentése között. Az, hogy „szerelmi ajándék" tehát nem a jelentése ezeknek a szépen díszített tárgyaknak, hanem a közösség életében betöltött szerepe. Hasonló a helyzet, mint ahogy az ,, asztal" nak nem az a jelentése, hogy „ esznek rajta "

6 CSILLÉRY Klára 1976. 119. LÜKŐ Gábor 1982. 40. Uo. DIÓSZEGI Vilmos 1998. 248. FEHÉR Zoltán 2003. Ak: Kupusz Dánielné Harangozó Anna 70 éves (2001.) s. gy. FEHÉR Zoltán 1975. 39. (1473.) HOPPAL Mihály - VASS Katalin 1978. 11.