Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére
398 Fehér Zoltán ruhát csapkodták vele mosószéken, a ringittón a folyóban. Ilyenkor természetesen a lapjával verték a ruhát. A mosósulyok jellegzetesen női szerszám, női munka elvégzésére szolgált. Emiatt válhatott szerelmi ajándékká. A szerelmi ajándék - Csilléry Klára meghatározása szerint - olyan tárgy, amelyet legény lánynak, illetve lány legénynek adott ajándékba, mely az udvarlás idején a kapcsolat erősítését szolgálja, egyben dokumentálva a falu társadalma előtt a kapcsolat fennállását. 31 Valószínűnek tartom, hogy a mosósulyok alakját nemcsak gyakorlati célja, de használóinak női mivolta is befolyásolta. A mosósulyok antropomorf jellegére Lükő Gábor hívta fel figyelmünket. 32 Ez az emberalakúság kettős jelentésű, a népművészet dialektikájából következően kétértelmű. Ha nyelét fölfelé állítjuk, egy bőszoknyás, hosszúnyakú nőt ábrázol karok nélkül. Mint ahogyan karok nélküliek az antropomorf kapufélfák és sírjelek is. Ha nyelét lefelé fordítjuk - így fogták, így nézték mosás közben a lányok, asszonyok -, akkor meg egy széles vállú férfi drasztikus torzójává válik, annak szimbólumává, akit ő nem enged magától elhidegíteni megrontás útján 33 sem. A sulyoknak télen is akadt dolga. A hamus lúgban áztatott fonalat például a Bodrogközben téli időben is kivitték a folyó jegére, és ott sulykolják az asszonyok a jégen állva, rongyba csavart csizmában, és a fagyos vízben öblögetik a fonalat? A Nyáron pedig - miként Bátyán is -, amikor a mezőgazdasági munka megengedte, a szomszédasszonyok vagy nagylányok ketten-hárman együtt mentek ki a folyóra. Gyalog vitték ki a fejükön vagy a hátukon hamvasból készült batyuban, esetleg tragacson lugzóban a mosnivalót. 35 A nyári nagymosás félig ünnepszámba ment a bátyai családok számára. Ilyenkor kocsival vitték ki a kilúgozott szennyest, s nemcsak azt, de a magukon lévő szinte valamennyi ruhadarabot kimosták. A gyerekek ilyenkor a sekély vízben boldogan lubickoltak, a gazda meg kicsit lejjebb, lemosta a lovakat, s maga is megfürdött. Az általános tisztálkodásból a család kutyája sem maradhatott ki. Az asszonyok, lányok Bátyán még ötven éve minden szégyenkezés nélkül félmeztelenre vetkőzve mostak a Dunán vagy a Vajasban az arra járó hajósok és más férfiemberek nagy gyönyörűségére. Az efféle meztelenkedés csak ilyenkor volt megengedett a falu erkölcsi felfogása szerint. A szatmári tájakon viszont még a két világháború között is a meztelenség hallatlan erkölcstelenség, de még egy mezítelen váll (is) erkölcstelenség - írta Luby Margit. 36 Anyám mindig mondta - mesélte egy bátyai asszony -, hogy mink is fürödjünk 30 Bátyán a mosószéket „rácul" ringittovnak mondják. Az elnevezés dunántúli magyar eredetűnek látszik. Vö.: favágittó. 31 MNL 5. 1982. 10-14. Szerelmi ajándék. 32 LÜKŐ Gábor 1982. 40. 33 LÜKŐ Gábor 1982. 40. 34 BALASSA Iván 1975. 179. 35 FEHÉR Zoltán 1960. Kézirat. 36 LUBY Margit 1935. 208.
