Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Fehér Zoltán: „Erdőn terem, vízen szól” – Kísérlet egy bátyai szerelmi ajándék elemzésére
„Erdőn terem, vízen szól" 395 hetők. A XVIII. századi anyakönyvekben a Zsigmond nevet Sigmondnak írták. Az 1828-ban 4 és az 1847-ben 5 is szerepel az a Zsigmond György nevű zsellér, akinek 18 napos robot-kötelezettsége volt. A család neve viszont nem szerepel az 1770ben behozott Urbárium névsorában, tehát nyilvánvaló, hogy akkortájban nem laktak Bátyán. 6 Később azonban újból visszaköltöztek, mert az 1859-es pásztorösszeírásban azt olvashatjuk, hogy Bátya község ménes számadó ... Zsigmond József csikós. 1 A pásztorcsaládok ebben az időben mozgékonyabbak voltak, mint a földműves zsellérek, így érthető, hogy Zsigmondék 1770-ben miért nem éltek Bátyán. Érdekes, hogy a Bencze család őseit is a pásztorok sorában találjuk. Az előbb említett pásztor-összeírás tanúsága szerint Bencze János csikós bujtár volt Bátyán. 8 Később a Zsigmond és a Bencze család gyermekei összeházasodtak, hiszen a pásztorlegények gyakran választottak párt maguknak pásztorfamíliákból, így aztán Bencze Márton felesége, Zsigmond Mária volt a nevezetes sulyok tulajdonosa. Könnyen meglehet, hogy az ismeretlen bogyiszlai legény, aki 1908-ban az akkor még hajadon Zsigmond Marinak adta szerelmi ajándékként a sulykot, maga is pásztorlegény volt. Körükben nem volt ritkaság az ügyes kezű faragópásztor, aki tisztában volt azzal, hogy egy szerelmi ajándékra mit miért kell felvésni. Ha pedig ez a bogyiszlai legény mással készíttette el a szerelmi ajándékot, valószínűleg úgy járt el, mint ahogyan az a kalotaszegi gazda, aki 1942-ben Gunda Béla leírása szerint, szomszédjától lánya lakodalmára díszes jármot rendelvén, azt olyan alaposan megbeszélte, mintha egy 16. századi fejedelem saját portréját mintáztatta volna meg udvari festőjével. Bátyán a ma élők közül már csak kevesen tudnak arról, hogy efféle szerelmi ajándékot készítettek volna a legények. 10 De Bencze Jánosné Hegedűs Erzsébet máig őriz egy mosófát, amelynek egyébként dísztelen táblájába г. BT 1919 felirat van belevésve. Ezt a sulykot Jéló János készítette menyasszonyának, Bencze Teréznek." Egy Lükő Gábor által publikált díszesen megmunkált kalocsai sulyok 12 éppen úgy, mint egy birtokomban lévő két díszített uszódi valamint egy felirat nélküli szintén díszes bátyai mosófa 13 is arra enged következtetni, hogy a Kalocsai Sárközben a XX. század elején az ilyen tárgyak szerepeltek szerelmi ajándékként. 4 01 Regnicolaris lt. Conscriptiones 1827-28. Bátya 5 PL Urb iratok. Bátya III. 1847. VII. Házas zsellérek összeírása. 6 OL Helytartótanácsi lt. Depertamentum urbariale, Tab. Urb. Bátya község 4-11. p. 7 BL Bátya V. 309/2 1859. 8 Uo. 9 GUNDA Béla 1989. 178. 10 A két világháború közti időben a bátyai legények búcsúkban vásárolt mézeskalács-szívet adtak kedvesüknek. 1 ' Ak.: Bencze Jánosné Hegedűs Erzsébet 71 éves (2001.) 12 LÜKŐ Gábor 1982. 58. tábla. Viski Károly Múzeum, Kalocsa 71 328. 1. 13 Saját tulajdonom. Az uszódi sulykok közül a kisebb 1905-ben készült Tamás Zsófinak. Ennek verőfáján a nap és a hold valamint a T Zs monogramm, hátoldalán az évszám látható. A másikon szív van kivésve a V. (Varga Julis) monogram valamint az 1918-as évszám. A bátyai sulyok kissé szúette, vésett díszítésű. Táblájának elülső része domború.
