Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Kepéné Bihar Mária: „Európa kitsinyben ...” – A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségekhez kötődő paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből
„Európa kitsinyben..." 367 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eleddig nem lett volna szerves része az oktatásnak a nemzetiségi hagyományok ápolása, de a kötelező érvényűség tovább árnyalta a képet. Például Harta esetében, ahol a források szerint már az 1890-es évek óta működött óvoda, tudjuk, hogy bár a gyermekek maguk között és a dadákkal mindig is németül beszéltek, német nemzetiségi óvodává csak 1973-ban vált az intézmény. 37 A nemzetiségi nyelv és népismeret oktatásával foglalkozó pedagógusokból voltak az úttörői a nemzetiségi gyermekfolklór gyűjtésének. Ők igyekezték megőrizni, összegyűjteni a nemzetiségi játékanyagot, elmondásuk szerint, idős falubeliekkel beszélgetve, gyermekkori emlékeiket felidézve és a szakirodalomra támaszkodva. Munkásságuk azért is tekinthető nélkülözhetetlennek és kimagaslónak, mivel ehhez minden esetben szükség volt a nemzetiség nyelv adott dialektusának tökéletes ismeretére, ami a kutatók számára sokszor a legnehezebb feladat. Ennek folyományaként nemcsak a nyelvoktatásban, de a technika és rajzórákon lehetőség nyílt a mondókákhoz, játékszövegekhez kapcsolódó játékszerek elkészítésére, sőt a tornaórákon még azok kipróbálására is. A tanárok néprajzi témák iránti fogékonyságát mutató munkásság áll a hajósi Harmat Lajosné és Schön Mária mögött, akiknek több folklór illetve ezen belül gyermekjáték témában íródott néprajzi kéziratát őrzi a Néprajzi Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum Adattára. Harmat Lajosné, egy Hajósra telepített felvidéki család leszármazottjaként két kultúrának egy harmadik táptalaján való találkozásából születő világ gyermekjátékaira hívta fel a figyelmet. 38 Schön Mária pedig tősgyökeres hajósi lévén birtokában van mindannak az ismeretnek mind nyelvileg, mind a közösség belső, lelki mikrovilágának tekintetében, ami lehetővé tette, hogy a hajósi folklórnak a külső szemlélő számára valószínűleg örökre titoknak megmaradó mélységeit tárja fel a néprajztudomány számára. Nekik köszönhetően ismerhettük meg a sajbózás szokását a hajósi svábok körében, 39 valamint a hajósi népi elbeszélések gazdag tárházát, amely bőségesen tartalmaz gyermekfolklór anyagot is. 40 A fent említett két tanárnő elkötelezett közös munkájuk gyümölcseként született meg az iskolapéldának is tekinthető művük Bäumlein Träumlein 41 címmel, amely a hajósi sváb gyermekek játékait, mondókáit, játéktárgyait mutatja be. Ezt a könyvet ma más több BácsKiskun megyei oktatási intézményben tankönyvként is használják. Az óvónők, tanítónők munkájának megkönnyítésére aztán idővel megszülettek az adott nemzetiségre vonatkozó hon- és népismereti tankönyvek is, valamint az anyaország kiadványaihoz is folyamodhattak segítségül. Szakkönyvi ellátottság szempontjából Bács-Kiskun megyében a németség van a legszerencsésebb helyzet37 LEITERT Kristófné 1997. 102-104. 38 JÁMA 105-88. Harmath Lajosné gyűjtése, Felvidéki népi játékok Gutáról, Hidaskürtről és Naszvadról. 39 SCHŐN Mária 2003. 135-162. 40 SCHŐN Mária 2005. 41 SCHŐN Mária- HARMATH Lajosné 1999.
